Ichi-sama esete az angol lánnyal

Lehet, hogy mostanság egy kicsit túl sok volt a hercigeskedés, cicák, kutyusok, virágok, na meg az a rengeteg édes sütemény. Talán kellene valami férfiasabb téma... Beszéljünk hát inkább Ichihashiról, a gyilkosról. Nem, nem akarok bűnügyi rovatot indítani, de ez azért egy több szempontból is érdekes történet.

Szőke gajin lány, Lindsay Hawker, angolt tanít Japániában, vonaton összeismerkedik tudnivágyó, jóképű japán fiúval, leckét ad neki egy kávéházban, felmegy a lakására a fizetségért, ám nem jön le többé. Szülei és a nyelviskola, ahol dolgozik, néhány nap elteltével hiányolja, a rendőrség keresni kezdi. A lány lakásán talált telefonszám alapján rátalálnak a fiú, Ichihashi Tatsuya, lakására. Látják, hogy van bent valaki, de nincs engedélyük, hogy kopognak az ajtaján, erősítést és házkutatási parancsot kérnek. Miközben lassan, és tényleg csak egy picikét feltűnően, gyülekeznek az ajtaja és a ház előtt, Ichihashi egyszerűen kilép az ajtón és mezítláb, egy hátizsákkal a hátán áttör közöttük és elszalad. Amikor a rendőrőrök végre bejutnak az üresen hagyott lakásába, a balkonon megtalálják a lányt, egy fürdőkádban, összeverve, homokkal-komposzttal gondosan betakarva, holtan. Ichihashi közben odakünn fogócskázik a rendőrökkel, pár napig még feltünedezik a környéken, valahol cipőt is szerez, ám végül köddé válik.

Utána több, mint három évre nyoma veszik, néha vannak ugyan hírek róla, mintha látták volna erre-arra, de mire odaérnek, már neszét veszi és odébbáll. Gyanakodnak, alaptalanul, hogy már a Fülöp-szigeteken jár, majd pedig, nem alaptalanul, hogy plasztikai műtéttel megváltoztatta az arcát. Az ügyet a külföldi, főképp persze az angol, sajtó is felkapja, a "Fehér Lányt Megerőszakolják és Megölik Ázsiában a Vadak!" mindig hálás téma. Mindkét ország médiája kevéssé burkoltan lerasszistázza egymást: az angol, mert a tagadhatatlanul sok rendőri bénázás okán szándékos negliganciát sejt, bezzeg ha japán lenne az áldozat! a japán pedig azt sugallja, hogy a külföld különleges eljárást követel*, naná, csak mert gaijin, most ugráljunk, mi?!

Hősünk közben bejárja fél Japánt, építkezéseken dolgozik alkalmi munkásként és spórolt pénzét plasztikai műtétekre költi, míg végül, tavaly novemberben, éppen amikor felszállna egy Okinawába tartó hajóra, nagy felhajtás közepette elfogják. Ichihashi egy darabig tagad, majd lassan elismeri, hogy köze volt a lány halálához, szeretkeztek, igen, pontosabban megerőszakolta a lányt, majd félt, hogy elmegy és elmondja, verekedtek, igen, aztán megkötözte, később eloldozta, de amikor újra kiabálni kezdett és el akart menekülni, nem engedte, fojtogatta és közben kitörte a nyakát, egyszer csak nem lélegzett, és akkor jött a fürdőkád a homokkal.

Mindeközben kivirágzik egy fiatal nőkből álló szubkultúra, akik Ichihashit rendkívül vonzónak találják és blogokon, Mixin, Twitteren küldözgetnek kakkoi képeket Ichi-samáról**, és meg vannak győződve ártatlanságáról. Amellett, hogy Ichihashi valóban nem a szokásos primitív gyilkos, egyetemet végzett, ügyesen rajzol és akár jóképűnek is mondható, nem nehéz ebben felfedezni az enyhén rasszista féltékenységi vonalat, mi majd jobban szeretünk téged, mint az a gonosz idegen lány! valamint a japán nőknél gyakori, az onnagoroshi*** felé irányuló, az évszázadok tradiciójából táplálkozó kissé beteges vonzódását. A gaijin enklávét is felbolydítja az ügy; a liberális elhajlásúak fair trial-t követelnek, a keményvonalasok lógni szeretnék látni a “fehér lány gyilkosát”, még a Tokyo Reloaded is beleszól a vitába, pedig nem szokása.

A vizsgálati fogságban Ichihashi egyszer csak előáll egy levéllel a lány szüleihez, amiben megdorgálja magát tettéért, „...egy állat voltam”, majd pedig bocsánatot kér „Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat. Bocsánat”. A megbánás szép dolog, de a levél értelmezéséhez tudni kell, hogy Japánban a bíróságok az ítélethozatalnál nagy súlyt helyeznek a megbocsájtásra, vagyis, hogy a sértett elfogadja-e a vétkes bocsánatkérését. Ám a Hawker családot ez nem hatja meg és gyakori médiaszereplésükben következetesen a lehető legsúlyosabb büntetést követelik, ami Japánban köztudottan a halálbüntetés, érdekes dolog ez is, annak fényében, hogy Angliában ilyen már jó ideje nincsen. Ichihashi következő dobása az, hogy megjelentet egy könyvet, na nem a gyilkosságról, csak a bujdosásáról, és az ebből befolyt nyereséget, majdnem 10 millió yent, felajánlja a Hawker családnak, jóvátétel gyanánt. Ez ismét csak felháborodást kelt, hogy képzeli, hogy pénzzel jóvátehet bármit is? nyilatkozza Hawker papa, pedig a japánoktól nem áll távol ez az elképzelés: megfelelő összeggel sok minden, például egy házastársi hűtlenség, simán elboronálható, súlyosabb ügyekben pedig a pénz felajánlását mindenképpen pozitív gesztusként, a megbánás jelenként, értelmeznék.

Érdekes kérdés ez: lehet-e köze a sértett, vagy hozzátartózói, érzelmeinek az ítélethez? A nyugati jogrendszer szerint nincs: ez a szenvtelen profik, a bírók dolga, esetleg a civil, de semleges esküdteké, mégse a szurkolók fújják már be a tizenegyest...! A hagyományos jogrendszerek viszont erősen alkalmazzák ezt az elvet, kezdve a “egy meggyilkolt fivér = öt teve” típusú törzsi árjegyzéktől a jóval szubtilisebb japán megoldásig. És ha az áldozat külföldi, akik más értékrend szerint gondolkoznak, akkor az ő érzelmeik miként esnek majd latba? ilyen kérdésekkel is meg kellett az esküdteknek birkózniuk.

A nemrégiben kiszabott ítélet, elsőfokon, végül is életfogytiglan lett, ez nagyjából az elvárhatónak felel meg, Japánban egyszeres gyilkosságért csak elvétve szabanak ki halálbüntetést. Ichihashi persze fellebbez, még nincs vége, így várható, hogy Lindsay Hawker és Ishihashi Tatsuya tragikus története és az ennek kapcsán felszínre került kulturális-jogi dilemmák még jó darabig téma lesz a japán és az angliai közbeszédben.

----------------------------------------------

* Ichihashira Japánban rekordméretűnek számító, 10 millió yenes vérdíj volt kitűzve, ennyit még az szökevény Aumosokért sem fizetnek. Szerintem jogosan tette fel egy, egyébként gaijin, tarento: ha Hawker nem szép, szőke és angol, hanem mondjuk filippínó bártáncosnő lett volna, na vajon, akkor mekkora lenne a nyomravezetési díj?

** Ichi-sama az valami olyasmi, hogy “Ichi Nagyúr”. A Mixi népszerű helyi social network, afféle japán iWiW.

*** 女殺 vagyis “nőgyilkos”

Még többet az ügyről például a Wikin olvashatsz (angolul).