Rövid enyhülés után ismét csak gyilkos meleg van, nyúlunk a légkondi távkapcsolója után, némi nyomkodás után hideg lesz, egyszerű ez, feltéve persze, hogy van áram, ez Fukushima után sajnos nem tekinthető evidenciának. De mit csináltak régen, amikor még nem az elektronok ide-oda terelgetése szabta meg életünk folyását? Három hagyományos módszer, melyek feszültséghiányos napokon is alkalmazhatóak!
Anyagok, színek: nyáron a terítésnél le kell cserélni a kerámia szakéspoharakat üveg-re, mert az üveg tudat alatt a vizet juttatja az eszünkbe és ezért hűt. Ha asztal- vagy ágyterítőt használunk, kerüljük az élénk, piros, sárga, vagy egyéb meleg színű textíliákat, azt nézve ugyanis melegünk lesz, helyette a kék vagy zöld asztalterítő és párnahuzat az ajánlott. Ennek a szakéspohár- és asztalterítő-iparosok nyilván roppantul örülnek majd. Ruházatunk színösszeállításat is hasonlóan válasszuk meg, bár a cinikus blogger úgy véli, hogy ez csak akkor működik, ha folyamatosan egy tükörben nézegeti magát az ember, és egyáltalán, lehetőleg festessük újra az egész lakásunkat, és az se baj, ha az irodát is.
Szélcsengő: a japán házak verandáin nem esztétikai okokból vannak a szélcsengők, vagy mert a fülünknek kellemes a csilingelésük, hanem mert közmegegyezés szerint hangjukkal hűtenek. Így hát, ha teleaggatjuk szélcsengővel a lakást, spórolunk a villanyszámlán, a hülyének is megéri. Ha még ráadásul üvegből is vannak, a hatás megsokszorozódik, csak vigyázzunk, meg ne hűljünk!
Kisértetfilmek: ha ez még mindig nem elég, akkor irány a mozi! nem azért, mert ott hűvösebb van, hanem mert nyáron mennek az ijesztgetős filmek. Nem ma kezdődött ez, a rakugó*-mesemondók már az Edo-korban is nyárra tartogatták a kísértetsztorikat, és ez a hagyomány töretlenül folytatódik a huszadik századi filmes hagyományban is: a kísértet- és horrorfilmek bemutatóját általában nyárra időzítik. Mert hiszen mi hűtene le jobban, mint egy alapos, a gerincen végigfutó borzongás, le egészen a veséig... Tessék, ki lehet próbálni, a beküldött mérési adatokat a Tokyo Reloaded publikálja.
----------------------------------------------
* hagyományos, de ma is élő mesemondó-performance, egyfajta sit-down comedy, a rakugó előadó párnán térdepelve, egy legyező segítségével jeleníti meg a régi és új történeteket, mint például ezt, sőt, akár még angolul is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése