2018. január 6., szombat

Best of 2017

Akemashite, omedetó gozaimasu! vagyis Felkelt a nap, gratulálok! így szól a hagyományos japán újévi köszöntés, utána gyorsan hozzáteszik, hogy konnendó mó yoroshiku onegaishimasu, vagyis maradok idén is alázatos szolgálatára, csak hogy ne zökkenjenek ki a gazsulálás véget nem érő folyamából. De hát akkor maradunk mi is a szolgálatotokra, remélhetőleg gyakrabban mint tavaly, ami valljuk be! nem volt túl erős év a Tokyo Reloaded történetében. Na de talán majd az idén! 

Elsőre, ahogy azt már hagyományosan szoktuk, nézzünk körül a tavalyi fotófelhozatalban... Judittal nemkevés harc árán, még karácsony előtt megegyeztünk a Top 100-ban (ezeket itt lehet megtekinteni), de a Top 10-et már nem sikerült összehozni. Ezt az év végi utazás utánra halasztottuk és friss szemmel valóban gyorsabban ment, az eredményt alant lehet megtekinteni. Az új idők szelét mutatja, hogy a Top 10-be két (!!!) iPhone-nal készitett kép is belefért, a 7-es már elképesztően jó minőségű képeket produkál!, de a többség még egyelőre? azért az Olympustól származik.

Aki kedvet kap korábbi képek böngészésére is, itt teheti meg: 


  • Best of 2016
  • Best of 2015
  • Best of 2014 
  • Best of 2013 
  • Best of 2012
  • Best of 2011
  • Best of 2010

  • Geta

    Egy pár közepesen használt japán facipő, vagyis geta, egy shikokui régi kereskedőház udvarán. Judit járt arra, még valamikor márciusban.


    Száradó halfarkak

    Ez is Judit képe, a magyar nagykövetség közelében lőtte, ahogy egy kocsma kirakta a maradék haluszonyokat száradni, hogy másnap oda lehessen adni a saké mellé rágcsinak. Imádom, hogy ebben az országban a kajából semmi nem vész kárba!


    Bogáncs

    A makrólencsém idén is intenzív használat alatt volt, de a különféle bogár-, virág- és egyéb közelképekből csak ezt az egyet engedtük be a Top 10-be, aki többet szeretne látni, böngésszen a Top 100-ban itt, van bőven!


    Yamabushi ima

    Nyáron, egy négynapos túra során újra megmásztuk a Holdhegyet, a Gassan-t. Amikor felértünk a tetejére, a szentélybe, éppen elkaptunk egy yamabushi zarándokcsoportot, ahogy imádkoztak. Hajdanán, lassan több, mint 20 éve egyszer én is voltam egy ilyen zarándoklaton és akkor a most középen álló ősz szakállú bácsi volt a vezetőnk... de erről majd máskor.


    Táncos

    Augusztusban Shikokun jártam, alapvetően bizniszelni, de ha már ott voltunk, beszálltunk a helyi matsuriba is. Ezt a képet még egy szinházban fotóztam, az igazi ereszdelahajam az utcákon ezután kezdődött csak.


    Székesfővárosi autópálya

    A Shuto Kosokudóro, vagyis a Fővárosi Autópálya, hálás fotótéma, ahogy spagetti-szerűen tekereg a város felett/alatt, van már egy egész albumra való képem. Ezt Judit fotózta a shinjukui Opera City környékén, csak felnézett és már vette is elő az iPhone-ját, és milyen jól tette!


    Szentély

    A tavalyi év kedvenc beállítása a vörös szűrő, minden monokróm, kivéve a pirosat, talán ez lett a legjobb (de itt még van pár másik, ha valakinek ez bejön). Egyébként ezt a shinto szentélyt Tokyó belvárosában, a Kórakuen parkban fotóztam.


    Özönvíz

    Japánt ősszel meg-meg látogatják a tájfunok, ilyenkor van eső bőven, itt most éppen a Ginzán zuhog. Mivel éppen a Blade Runner 2049-t mentünk megnézni, tulajdonképen teljesen stílszerű is volt.


    Napfény

    Besütütt a nap a megurói Teien Art Museum Annex-ének összekötő folyosójára, és mivel az új Olympus Pen-emen csak egy csavarintás a fekete-fehér beállítás, lőttem is azonnal. 90 fokkal elforgatva is jól mutat!


    Naplemente a Goto szigeteken

    Ez itt Japán nyugati legvége, innen tovább már csak a napnyugati barbárok laknak. Igyekszünk minimalizálni a napfel- és lementés képeket, de ezt nem volt szivünk kihagyni... (van egy elég jó felkeltés is is a Top 100-ban, amit a sziget túlpartján fotóztunk).