2011. augusztus 22., hétfő

Nyári kertek

Japánban négy évszak van és ezt meglehetős gyakorisággal tudtomra is hozzák, általában egy kérdés részeként: Önöknél hány évszak van? Amikor biztosítom róla a beszélgetőpartneremet, hogy négy, akkor olyan “welcome to the club” szemekkel néz rám. Mindezek ellenére a tavasz és a nyár közé titokban beékelődik egy ötödik, nem-hivatalos évszak is, az esős. Angolul “rainy season”, japánul 梅雨 (tsuyu), vagyis szilvaeső.

A kertek talán ilyenkor a legszebbek - a nedves sziklák és lépőkövek zöld-kék-ezüst-arany színárnyalattal csillognak, a moha pedig hirtelen feléled, megduzzad és élénkzöld színű lesz. Virág azonban egyre kevesebb van; a tavasz elmúltával már csak az árnyékos-kék ajisai (hortenzia) nyílik.
















Az esős évszak végével aztán beköszönt az igazi nyár - meleg, párás és közel kibírhatatlan. A kertek számára ez nem jó időszak; a perzselő hőség és az eső hiányában leülepedő por kiszárítja, megfakítja a néhány hete még harsogó színeket. De azért ilyenkor is van mit nézni; így augusztusban gyakran látni egy rózsaszín virágú fát*, amit kínai selyemmirtuszként azonosítottam be, de valószinűleg nem őshonos errefelé, mert nincs japán neve.
















A lakóházak kertjeiben virágzik a yuri (liliom) és a keritésekre felkúszik a kék asagao (hajnalka) - ez utóbbiról már írtam ebben a korábbi posztban.















Júliusi estéken, amikor enyhül a forróság, gyakran megcsap a kuchinashi** (gardénia) bóditó illata is. Otthon csak cserepes virágként ismertem, itt derékig érő, formára nyírt bokor, melynek fehér virága kisértetszerűen dereng fel a nagy, sötétzöld levelek között.

















A nyári kertek legszebb virága azonban a hasu (lótusz), melynek hatalmas, fehér vagy rózsaszín virágkelyhei kecsesen emelkednek kerek, széles, zöld levelek fölé. Lakókertekben általában kerámiaedényben nevelik, de a közparkokban sokszor egy egész tavat benő. Az iszapos tóból kiemelkedő lótuszvirág, mint a spirituális tisztaság szimbóluma***, a buddhista templomkerteknek is kedvelt eleme. Azt is mondják, hogy a lótusz a lélek fejlődését jelképezi: a gyökere a mindennapi, materialista élet iszapjából ered, a szára a tapasztalat vizében növekedik és a virágja a megvilágosodás napfényében nyílik, ezért is van, hogy a Megvilágosodottat gyakran ábrázolják lótuszvirág kelyhében ülve.
















További képeket a nyári kertek virágairól itt találtok.

------------------------------------------------

* Sarusuberi (Crepe myrtle)
** Gardenia jasminoides
*** "the spirit of the best of men is spotless, like the new lotus in the [muddy] water which does not adhere to it" Lalitavistara

5 megjegyzés:

  1. A さるすべり miert nem japan nev?
    Ugy magyaraztak nekem, hogy olyan sima, csuszos (suberu) a kerge, hogy a majmok (saru) is leesnek rola.
    Van feher valtozata is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a nevet még nem hallottam, mindig csak katakanával emlegetik. Majd rákérdezek az ikebana tanáromnál.

      Törlés
    2. A növény-és állatneveket szokás katakanával is írni; jelen virág neve egyébként kandzsival 猿滑, ami tényleg a lecsúszó majmokra utal :) Kínai eredetű neve 百日紅 [hakudzsicukó] vagy [hjakudzsicukó].

      Törlés
    3. × jelen virág neve → ○ jelen fa neve

      Törlés
  2. haha.. a szeptemberi esos evszakot meg a hatodik evszaknak tartjak.. na nehogy mar ne nekik legyen a legtobb evszakuk :)

    VálaszTörlés