Vacsorálok

Lementem a bótba és vettem ezt-azt. Semmi extra, sőt, kifejezetten egy spórolós vacsora. Így sikerült, nézzük csak sorjában:
Gohan: az ételek alfája és omegája, maga a Kenyér, a szó legszentebb értelmében. Tegnapról maradt egy kevés, nem szabad kidobni.

Ika-sómen: csíkokra vágott tintahal, ez nézett ki ma a legjobban a halaspulton így estefelé. Kis shoyuval és wasabival kiváló étek!

Natto: erjesztett (vagy mondjuk ki bátran: rohasztott) szójabab. Haladóknak és/vagy erős idegzetűeknek. Fehérjebomba és igen olcsó (80 yen). Én szeretem.

Valami algaizé, Hokkaidóról: biztosan van neve is, de nem bírom elolvasni, csak azt, hogy "goma" (az a szézámmag, amivel ízesítik). Édeskés és tengerízű. Ebből csak egy kicsi kell, a többit elrakom.

Miszógyártási melléktermék zöldséggel: na ez elég riasztóan hangzik, de teljesen bio és egész jó. Megint csak nem tudom a nevét, de ennélkül is meg lehet venni. Kicsit olyan mint a gríz, de azért jó, és ez is nagyon olcsó.

Umeboshi shisóval: ezt már tanultuk. Remekül megy a gohannal és a nattóval. Meg a többivel.

Wasabi: kell-e magyarázni?

Karashi: olyan, mint a dijoni mustár, csak japán. A nattóra kell nyomni belőle.

Kirin bíru: az egyik klasszikus sör, majdnem a kedvencem (mert az a Yebisu).

És akkor mindezt egy hashi (evőpálcika) segítségével jól megettem és most, mint a kétfenekű dob...