Várj egy percet, mondom a barátomnak, kell vennem egy teáskannát!
Elhúzzuk a zörgő tolóajtót és belépünk a régi teaboltba, apró, öreg néni pattan fel a teadobozok közül és elmagyarázza, hogy a teáskannák az alsó polcon vannak, válogasson csak nyugodtan, hétszáz yen darabja, de a matrica nélküli kannák olcsóbbak! Kiválasztok egy teáskannát, a néni becsomagolja. Várjanak még, adok egy kis teát, mondja, és már önti is a vizet a vízforralóból a csészébe, onnan pedig a teáskannába. Így udvariasabb, mondja és már kínálja is a teát két kis csészében. Ez shizuokai tea, magyarázza közben, ez a leghíresebb, de tudják, a tea ízlés dolga, mindenki azt szereti, amit megszokott. De maguk milyen jól tudnak japánul! dícsér minket, maguknál Magyarországon mindenki ilyen jól tud nyelveket? sokat kellett tanulni? milyen szép magasak maguk mind és milyen hosszú a karjuk és a lábuk! én apró vagyok, nézzék, milyen rövid a kezem, mint egy gyereké, ezért Chibinek* hívtak, de egy nőnél az nem olyan nagy baj, de a külföldi nők azért sokkal szebbek, nagyobb és magasabb az orruk, az olyan elegáns! igaz, a japán nők meg kedvesebbek, az is valami...
Megnyugtatjuk, hogy ez is ízlés dolga.
Leöntöm még egyszer, várjanak, hadarja, a második leöntés mindig keserűbb, mert már kinyíltak a tealevelek és közvetlenül éri őket a forró víz. Valóban, nagyon keserű a második csésze tea. Ilyennek kell lennie nyugtat meg minket a néni, a teának keserűnek kell lennie, egyszerűen ilyen az íze, de ha jó a tea, a végén nagyon jó íz marad a szájban, ez mutatja meg, hogy tényleg jó-e a tea, mert az olcsó tea utóíze rövid. Hol is lakik az úr? Roppongiban?! hű, az nagyon messze van, még nem jártam ott, tudják, az utóbbi időben nem nagyon megyek el otthonról, minek is mennék... Már mennek is? Köszönöm a vásárlás, nagyon köszönöm! A viszontlátásra!
Elbúcsúzunk. A tea ízét sokáig érezzük a szánkban.
* jelentése: kisgyerek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése