A jelenség:
Japán illetőségű egyént (pl. beót) megkérem valamire, ami helyváltoztatással jár, Ishikawa-kun, légyszi már, másold le ezt a lapot! Kollégánk megfogja a papírt és futást mímelve, kissé kacsázó léptekkel eljut a néhány méterre levő másológépig, másol, majd hasonló jellegű mozgással visszatér hozzám. A jelenséget hangeffektusok is kisérhetik, pl. a josh! josh! szavak és/vagy lihegés. A felületes megfigyelő talán úgy vélheti, az illető futott, ám fontos megjegyezni: a mozgás sebessége (v=s/t) NEM múlja felül a gyalogos haladást, sőt! talán még lassabb is annál.
Mi is történt?
Japán kollégánk az alábbiakat szerette volna a tudtunkra adni: "én nagyon igyekszem, hogy kedvedben járjak, látod, futok, rohanok, csak, hogy örülj, mert tudom én azt, hogy te szereted ha a dolgok gyorsan történnek, no de azért azt ne hidd, hogy meg fogok szakadni a kedvedért, hohó, ott már/még nem tartunk, de nem ám, barátocskám! Elégedj meg most ezzel." Ezt elég hosszú, unalmas és némiképp kínos is lenne elmondani, ezért kollégánk inkább játékfut egy kicsit. Mi pedig értjük, mit üzen.
Hol fordul elő a játékfutás?
Elsősorban főnök-beosztott viszonyban, egyik volt kollégám például remek játékfutó volt, de üzleti meetingen sem ritka, sőt, egyszer a magyarországi japán nagykövet futott nekem egy kicsit játékból, pedig neki igazán nem kellett volna, de hát a diplomácia, ugye...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése