Nemrégiben megírta az Index, és hát akkor biztosan így van, hogy hamarosan újra kitör a Fujisan, összeomlik és hamuval borítja be Tokyót. Így legfőbb ideje, hogy összeszedjem a Fuji-sanos képeimet, mert három év alatt összegyűlt már néhány, hogy még legyen idő összehasonlítani az igazival... Lássuk csak, legyen mondjuk ez a tíz:
Fuji-san valamiért egy jó darabig rejtőzködött előlem. Ez volt az első próbálkozás, láthatóan hagy maga mögött még némi kívánnivalót.
Másodszorra legalább az alja már látszott, de ez még mindig nem volt az igazi.
Így aztán, hogy láthassam, kénytelen voltam eljárni búcsúkba... (Tanabata fesztivál, Hiratsuka)
... vagy pedig szimbólikus kertekbe (Kórakuen, Tokyó).
Aztán egy kirándulás végén, alkonyatkor végre! megláttam... (Ótakeyama)
Utána már rendszeresen, minden évszakban, megmutatta magát, így láttam ősszel (Tanodake),
...télen (Kintoki-san),
majd pedig az idén tavasszal pedig egészen közelről is, először felfelé....
...majd lefelé, ekkor már kicsit gyorsabban.
És végül nyáron, alig két hete, egy mágikus naplemente alkalmával, a Kagenuma beachről.
Remélem azért, hogy még sokáig egyben marad. Kár lenne érte.
Na, kicsiny lelkemnek most vmi olyasmire lenne szüksége, mint ami az utolsó fotódon van:)))
VálaszTörlés