Finoman fékez a murván az autó, kiszáll belőle a fekete ruhás pap, pippent egyet a kulcsával, és elballag a templom felé. Nézem az autóját, Audi Q3 2.0 TFSI quattro 211PS S-line, tűrhető, utánanéztem, alapáron, extrák és ÁFA nélkül ez a modell itt 5,130,000 yenbe kerül, vagyis kis ezzel-azzal simán megvan húszmillió forint, na, azért ez még Japánban sem az aszketizmus csúcsa. Minekutána a buddhista vallás lényege a vágyakról való lemondás által elért megvilágosodás, felmerül a kérdés, hogy valóban a Q3-as "S" modelljén át vezet-e a legrövidebb út a Buddha-létbe?
Buddha annak idején így szabta meg a tanítványok tulajdonait: három rend ruha, alamizsnakérő kosár, tű és cérna, borotva és vízszűrő. A közhiedelemmel ellentétben ez nem aszketizmus volt, hanem bizonyos értelemben éppen a koszban és rongyokban fetrengő, csontsovány aszkéták ellenében és a mértékletesség jegyében fogalmazódott meg: ne sanyargasd magad, de ne is gyűjtögess felesleges javakat! Hogy ez a lista mikor bővült ki az Audi Q3-asra, nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy még ha engedélyezte volna is Sakjamuni, szigorúan megmaradt volna az alapmodell mellett, és semmi extra!
A papság általában elég jól el van eresztve itt Japánban; a piac akkurátusan fel van osztva, a buddhistáké a temetkezési biznisz, mig a shintó inkább a házasságokon kaszál. Ez valószinűleg azért van így, mert míg a shintónak dögösebb ruhái vannak, ez nem kifejezett hátrány egy esküvőn! addig buddhizmus ajánlata a túlvilággal kapcsolatban erősebb: érdemeink szerint születünk újjá, és mondani sem kell, hogy egy jó kis temetéssel sok karma-pontot lehet gyűjteni, ráadásul ez az utolsó esély ebben a fordulóban.
A legnagyobb bizniszt az egyik "újbuddhista" szekta, a Sóka Gakkai csinálja, a mintegy 11 millió tag adományaiból, és egyéb bizniszekből, évente mintegy 2 milliárd euró bevételük van. A vezetőjüknek, Daisaku Ikedának a magánvagyona pontosan ugyan nem ismert, de annyit azért lehet tudni, hogy a tokyói háza meglehetős tágas, kb. 2,500 m2, és konkrétan többe került, mint a japán császári palota, ez nem kamu, ismerem ugyanis az építésvezetőt, ő mondta. Ja és van egy saját parlamenti pártja is, a Komeitó, masszív 5% körüli támogatottsággal, nagyjából mint otthon a KDNP, csak ezt igazából meg is szavazzák.
Félreértés ne essék, távolról sem akarom a buddhizmust bántani, amit, mint gondolatrendszert, módfelett tisztelek, csak szeretném felhívni a figyelmet a buddhista egyház meghökkentő hasonlatosságaira az európai keresztény egyházakkal: beleszületett, de nagyrészt ignoráns "hívők", gazdag és a politikával szorosan összefonódott papság, az eredeti magasztos elvek és eszmények háttérbe szorulása. Így talán nem olyan meglepő, hogy a kisszámú, úgy tudom, kb. 1%, japán keresztény ezzel ellentétben igen komolyan veszi a vallását, nagyjából mint a nyugati buddhisták. Vagyis arra a közhelyes, de mindazonáltal sajnos igaz tételre lyukadunk ki, hogy az államvallás az inkább állam, mint a vallás**.
Visszatérve az elején feltett kérdésre, egy magyarázatot tudok csak elképzelni: úgy nem kunszt lemondani világi hívságokról, hogy nem volt benne részünk, én például könnyű szívvel lemondok a magánrepülőről. Tehát ahhoz, hogy a vágyakról lemondhassunk, előbb meg kell ismernünk azokat. Alaposan. CSAK így van értéke a lemondásnak. Majd aztán, ha az élet minden csábítását kiismertük, akkor, egyetlen hatalmas gesztussal mindezt egyik napról a másikra feladni, ez igen, ez az igazi lemondás! A kiismeréshez azonban idő kell, lehet, hogy csak öregkorára jut el oda az igazság hivatásos keresője, hogy ezt megtegye.
Vagy csak a következő életében.
-----------------------------------------
* ha valaki esetleg többet akar tudni a Mester tanításairól, itt kutakodhat, jó nagy pedál website, nyilván saját troll-hadserege tartja karban a hívők köréből. Különösen figyelemre méltó a "Honorary doctorates and professorships" lista; begörcsölt a kezem, még végigszkrolloztam rajta, de nagy örömömre szolgált, hogy Magyarországon még nem kapott díszdoktori címet, na ugye, hogy jön jó hír is otthonról!
** mielőtt valaki kérdezné, nem, a shintó sem jobb, sőt! a néptömegek számára a shinto tkp. egyfajta babonarendszer, sok csicsás amulettet kell vásárolni jó drágán a szentélyben, és akkor minden rendben lesz.
Kétfelé tördeltem az itt következő hozzászólásomat, mert nem engedte egyben elküldeni a blogmotor:
VálaszTörlésAzt az egyet érdemes szem előtt tartani, amikor megítélünk egy (bármilyen) vallási vezetőt, hogy a magas tisztségviselők minden vallásban pont olyan "etikettbéli" elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek, mint a politikában, az üzleti életben.
Buddhizmus vagy shinto, keresztény vagy sorolhatnánk még, milyen más vallásról van szó, ebben nincs igazán lényeges különbség, amennyiben a világ(vagy inkább: tömeg)vallásokat nézzük. Az, akit te láttál, gondolom nem egy kis vidéki szentély apátja volt... de nem is ugyanolyanok a kötelezettségeik, feladataik, és természetesen az anyagi forrásaik sem - igaz, egy vidéki apátnak nem is kell tudnia úgy "reprezentálni" amikor megjelenik valahol, ahogyan az ő feljebbvalóinak már igen.
Ha csak egy vidéki buddhista szerzetest megkérdezel (amennyiben kerülsz olyan viszonyba vele, hogy elmondja), hogy templomban élni, szerzetesnek lenni valójában mit is jelent, akkor végül valami olyasmit fog mondani, hogy "ez is csak egy karrier". S ez nem egy kiábrándult, vagy megtévedt szerzetes szájából hangzott el, jegyzem meg - és egyszerű a magyarázat arra, miért mondhatott ilyen nagyon is világinak hangzó, cseppet sem hitbuzgónak tűnő kijelentést: Azért, mert előbb-utóbb ha akarod, ha nem, a senpai-kouhai ranglétrán egyre feljebb kerülsz szerzetesként (is), ahogy egyre több időt töltesz el a templomi életben.
Ez egyre több feladattal és felelősséggel jár, eleinte pl. csak az étkezésekért vagy felelős, vagy a hajnali ébresztésért, annak szertartásaival együtt, de később ez odáig vezethet akár, hogy a roushi jobbkeze leszel, vagy épp téged hagy meg utódjául, és akkor magát a templomot vezeted apátként. Ha már apát vagy, meglehet, hogy egyszer csak nem csak 1 templomért felelsz, és így tovább.
S minél feljebb kerülsz ebben a "ranglétrában", annál inkább kell megfelelned a nem csak vallásos "elvárásoknak" a tisztségedet illetően.
Ahogyan a pápa, a bíborosok, püspökök sem egyszerű "alap" csuhát viselnek, ha ellátogatnak bárhová (és nem szamárháton utaznak, vagy gyalogszerrel), úgy ez a buddhizmusban sincs másként, és erről (tetszik-e neki vagy sem, egyet ért-e vele vagy sem), nem maga az illető dönt, aki abban a "posztban ül".
Hozzátehetjük persze (naivan?), hogy ha nem ért egyet az ilyesmivel, mert csak a vallását akarta volna szerzetesként nekiszentelődve gyakorolni, akkor nem muszáj elvállalnia a tisztséget, de azt hiszem, ez sem feltétlenül egyéni döntés kérdése egy idő/poszt után.
VálaszTörlésLehetne mindez "szebb is, jobb is", elvileg nem kellene, hogy ez így legyen - de ahol igény van arra, hogy emberek éljenek együtt úgy, hogy érdemi termelő tevékenységet nem tudnak végezni (mivel a "munkájuk" az, hogy a vallással és annak megtartásával, szertartásaival, azaz a nem-szerzetesi életet élő tömegek "lelki üdvének" kiszolgálásával foglalkozzanak), s ezáltal egyben ki vannak szolgáltatva anyagilag az általuk kiszolgált népnek (ühh, ez de szép oda-vissza ható folyamat, nem?), ott bizony ugyanúgy foglalkoznia kell valakiknek a piszkos anyagiakkal, a gazdasági tevékenységgel, sőt az érdekképviselettel abban a "hivatali" rendszerben, ami eme tevékenység köré felépült.
Az egyházi rendszer, vagy ranglétra létrejöttét is nehezményezhetjük, de a történelmi időkben, és mind a mai napig a buddhista (és más) vallási vezetőknek szava van olyan kérdésekben is, amelyekben az alapvallást tekintve elvileg nem is kellene, hogy legyen.
Ez ugyancsak a "nép" igénye, ha figyelembe vesszük, hogy a hitelességre és általános elfogadottságra törekvő világi uralkodók a történelem során szinte kivétel nélkül az adott nép vallásának magas tisztségű vezetőivel szoros kapcsolatot kellett, hogy ápoljanak, mert bizony a népnek a politikánál, de még a gazdaságnál is fontosabb a vallása, hite, lelkiüdve, vagy nevezzük aminek tetszik. (Hiszen senki nem akar elkárhozni, vagy rossz karmát gyártani egy "ostoba, hitetlen" uralkodó miatt :-) )
Pláne igaz ez a "kitétel" egy olyan nép esetében, amely a császárát isteni eredetűnek ismeri el :-)
Szerintem egy japán james bond volt álruhában :)
VálaszTörlésSzüleim kisvárosában (Fonyódon, annak is az alsóbélatelepi, kvázi lakatlan részén)a szomszéd településről jövő pap fekete alfa romeo coupéval jár :) bár van már,vagy 10 éves az autó (néha otthon hagyja és platós kisteherautóval jön!).
VálaszTörlés@Lejla: jó, persze, az alamizsnásedény-váltásruha-borotva követelmény napjainkban nem valós és csak a kontraszt kedvéért odapingált posztírói metafóra, ámde az tagadhatatlan, hogy a buddhista egyház (és főleg a Sóka Gakkai-szerű szekták) DAGADNAK a pénztől és ez enyhén szólva is túlmegy a "társadalom által megkövetelt etiketten".
VálaszTörlésAzt akartam itt csak illusztrálni, hogy mennyire tipikus folyamat az, hogy az államilag preferált, "többségi" egyházak belefulladnak a bürokráciába, formálisak lesznek, kiüresednek és a világi hívságoknak sem mindig tudnak ellenállni, függetlenül a hitük fajtájától. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének igaz buddhisták (keresztények, muszlimok stb) vagy magával a hitükkel lenne baj, csak a régi mondás újabb igazolása: a hatalom korrumpál (és ennek kevesen tudnak ellenállni).
A kis, vagy szélsőségesebb elveket valló szektákkal kapcsolatban nem tudnék mit mondani, így igyekeztem csak a tömegvallásokról beszélni. Persze ettől még a régi mondás valóban igaz mindenhol, minden területen :-)
VálaszTörlésErre úgymond nincs mentség, és magát a jelenséget sokan már az oviban megtapasztalhatják a saját bőrükön, nem kell ehhez politika, gazdaság, vagy vallás: ez úgy tűnik, az emberi faj mélyről, mondjuk úgy, hogy az állati, vagy elemi szintről jövő "ösztöne".
De ha egy kis ovis terrorizálja a társait, és az így szerzett hatalmával élve kettéosztja a csoportot szeretem-nem szeretem alapon, és beindul a csúfolás, kirekesztés, klikkesedés, attól még nem mondjuk azt, hogy "na, minden ovis egy mini zsarnok", nem? :-)
Erre próbáltam csak felhívni a figyelmed, hogy a posztoddal meglehetősen egybemosod az egész vallásos "bagázst" egyetlen nagy korrupt és képmutató halmazzá.
Pedig ez a kép, amit a poszt sugall, lehetetlen volna, már csak a nagy hal megeszi a kis halat elve alapján is :-)
Egy kétflekkes poszt nem doktori disszertáció, nyilván leegyszerűsít. De azt vállalom, hogy szerintem a nagy, állami hátszéllel is bíró vallások többnyire korruptak és képmutatóak. De ebből nem következik (és erre a posztban is utaltam) hogy erről maga a doktrína tehetne.
VálaszTörlésA Sóka Gakkai egyébként egyáltalán nem szélsőséges, kicsinek meg főleg nem az (10-valahány-millió tag csak Japánban); kicsit leegyszerűsített, afféle buddhista Hitgyüli-szerűség. De mindenképp "tömegvallás".
Jujm, ezek a szekták... Utálom őket, hülyítik a népet. Koreában a kereszténység eléggé újkeletű. Van egy keresztény szekta, akik azt hírdetik, hogy Istennek van egy női imádzsa is. Olyen erőszakosak, már harmadszorra mondom bizonyos embereknek, hogy nem érdekel, és még mindg jönnek. Nem lehet őket levakarni. Elég agymosott emberek. Először rám is nagyon tapadtak, de legutóbb elég bunkón elküldtem őket. Rosszakat hallottam róluk, hogy elszakítják az embert a családjától stb.. Én is járok egy gyülekezetbe, de ők normálisak. (nem ülnek annyira az ember szabadidején, mindig megkérdezik, ráérek-e erre vagy arra, ha azt mondom nem, akkor "rendben, majd máskor", illetve nem zsarolnak a pokollal). Japánban egyébként a kereszténység mennyire elterjedt?
VálaszTörlésSokkal kevésbé, mint Koreában, kb. 1%. De azért Jehova tanui meg ilyenek erre is előfordulnak...
VálaszTörlésÉn a jehovásoknak magyarul szoktam válaszolni, nagyon hatásos, mert egyből lekopnak :)
VálaszTörlés"a shintó inkább a házasságokon kaszál"
VálaszTörlésÉn nászúton Iszében voltam, és gondoltam, ha már ott járunk, befizethetnénk az Isze dzsingúban egy áldáskérő imádságra - nyelvileg is biztos érdekes lehet. Mondja a pap, hogy 5 ezer jenbe kerül, ok, akkor vágjunk bele, és kisebb címlet híján 10 ezressel fizettünk. A visszajárót persze nem akarta odaadni, úgy kellett rászólni.. :)
szép történet... Egyébként jogos, van más üzletük is, pl. a házépítésné is jókat ceremóniáznak, sőt, autókat is gyakran látni, hogy megáldják
VálaszTörlés