Ünnepelünk

Az elmúlt hét volt a Golden Week, ilyenkor, vezetőink mérhetetlen bölcsessége és kegye következtében, szépen egymás után sorjáznak a nemzeti ünnepek, ami meg rés köztük megmarad, ki lehet tölteni a sajátból. Így aztán egy hétre bezár az ország, és pihen, magunkat is beleértve. A közhiedelemmel ellentétben Japánban egyáltalában nincs is olyan kevés szabadság, gondolta volna valaki hogy a nemzeti ünnepek tekintetében Japán világelső, 16 állami szabadnappal?

Ez nem volt mindig így; 1948-ban még csak 9 ünnepnap volt, és csak fokozatosan növekedett. A vakációinfláció legfontosabb mozgatórugója, mint elég gyakran Japánban, az un. gaiatsu, vagyis külső nyomás volt, ez persze mindig Amerikát jelenti. Talán van még, aki emlékszik a daliás 80-as évekre, amikor Japán volt az, ami most Kína, a leendő gazdasági világhatalom, ekkor a munkahelyek megszüntétől rettegő amerikai kormányzat jelentős nyomást gyakorolt Japánra, hogy bővítsék a belső fogyasztást. Ennek egyik eszköze volt a szabadnapok növelése, a dolgozó ilyenkor pihen és sörre/virslire sakéra/szárított halra költi a pénzét. A nemzeti ünnepek pedig azért jobbak erre célra a hosszú, egybefüggő szabadságoknál, mert olyankor nincs idő elrohangálni külföldre, otthon költik az emberek a pénzt, tiszta haszon!

De hát mit is ünnepelnek ennyit? Az Európában megszokott tematika, keresztény ünnepek, és forradalmak, itt nem divatos. A shogunátus a XVII-ik századtól kezdve nagy súlyt helyezett arra, hogy a keresztény hittérítés halálozási aránya magas legyen, így a názáreti család életének fordulatait errefelé nem ünneplik, a forradalmak pedig kevéssé jellemzőek, konkrétan még egyet sem sikerült összehozni, így maradnak hát az uralkodó, a tennó, jobb híiján császárnak fordítják, de az istenkirály pontosabb lenne, születésnapjai. Az aktuális tennó születésnapja 1868 óta nemzeti ünnep, de az elhalálozott császárok születésnapja sem megy pocsékba, ha már olyan jól megszoktuk, megmarad ünnepnek, csak átnevezik valaminek, amire általában senki sem emlékszik, még a japánok sem.

Nézzük hát a listát! Ha ezt megjegyezzük, a japánok 99%-nál garantáltan jobban fogjuk ismerni az ünnepnapok tematikáját.

Újév (元日 Ganjitsu)	Január 1	A legfontosabb ünnep, kicsit olyan, mint otthon a karácsony: családi meghittség és zabálás. Csak elseje az ünnep, de azért 31-ét és 2-3-át is általában kiadják szabinak a cégek.
A Felnőtté Válás Napja (成人の日 Seijin no Hi)	Január második hétfője	A húsz évet elért fiatalokat ünneplik ekkor. Kimonós fiúk-lányok és nagy berugás, hivatalosan az első.
A Nemzetalapítás Napja (建国記念の日 Kenkoku Kinen no Hi)	Február 11	A krónikák szerint ezen a napon került trónra az első tennó. a legendás Jimmu. Egyfajta japán augusztus 20-a, államalapítás, miegyéb. De ezt szinte senki sem tudja.
A Tavaszi Napéjegyenlőség Napja (春分の日 Shunbun no Hi)	Március 20 v. 21, attól függ, melyik év	Ezt 1948 óta ünneplik, a “természet és minden élő dolgok csodálata” a tematika. De ez nem lényeg, szabadnap van és kész.
Shōwa Nap (昭和の日 Shōwa no Hi)	Április 29	Hirohitó császár, akit az egyszerűség kedvéért halála óta Shówa császárnak hívnak, született ezen a napon. Amíg élt, a születésnapját ünnepelték ekkor, aztán átnevezték “Zöld napnak” de ezt később áttették május 4-re, azóta ez a “Shówa nap”. Érthető, ugye? Lényeg, hogy ilyenkor kezdődik a Goruden Wíku, vagyis Golden Week.
Az Alkotmány Napja (憲法記念日 Kenpō Kinenbi)	Május 3	Ezen a napon az 1948-ban az amerikaiak, konkrétan egyszemélyben MacArthur tábornok, által bevezetett alkotmányról illendő emlékezni. Lényeg, hogy a másik mellett van, így lehet menni Hawaiiba nyaralni.
Zöld Nap (みどりの日 Midori no Hi)	Május 4	Tehát ide került a “Zöld nap”. Szintén a “Golden Week” része.
A Gyermekek Napja (こどもの日 Kodomo no Hi)	Május 5	Gyermeknap, a Golden Week utolsó ünnepnapja.
A Tenger Napja (海の日 Umi no Hi)	Július harmadik hétfője	Ez is egy újkeletű ünnep, garantáltan senki nem tudja mit ünneplünk ekkor, de ilyenkor strandra szokás járni, ja, akkor ez lehet a Tenger Napja, nem?
Tisztelet-az-öregeknek Nap (敬老の日 Keirō no Hi)	Szeptember harmadik hétfője	Biztosan ezért élnek a japánok olyan sokáig... Össze lehet kötni a következővel, ez az un. Silver Week, lehet indulni minivakációra.
Az Őszi Napéjegyenlőség Napja (秋分の日 Shūbun no Hi)	Szeptember 22 vagy 23	Ezen a napon tisztelni kell a felmenőket, már megint? és a halottakra emlékezni.
Az Egészség és Sport Napja (体育の日 Taiiku no Hi)	Október második hétfője	Ekkor volt a Tokyói Olimpia megnyitója, azóta ilyenkor kergetik a gyerekes szülőket a halálba az undókai*-okkal az iskolák.
A Kultúra Napja (文化の日 Bunka no Hi)	November 3	A békét, szabadságot és a kultúrát ünnepeljük, eredetileg Meiji császár születésnapja volt, bár hivatalosan ennek nincs köze egymáshoz.
A Munka Ünnepe (勤労感謝の日 Kinrō Kansha no Hi)	November 23	Pontosabban a Munka Dicséretének Ünnepe, de nem marxista, hanem shintó gyökerekkel, aratási ünnep volt régen ekkor.
A Császár Születésnapja (天皇誕生日 Tennō Tanjōbi)	December 23	A Tennó Heika, vagyis a Jelenlegi Istenkirály, mert igazából csak ezzel a névvel illik illetni Akihitó császárt, születésnapja.

Amikor 1988-ban először Japánba érkeztem, még csak 12 nemzeti ünnep volt és a fizetett szabadság tipikusan csak 6-7 nap, a szombat pedig munkanap volt, igaz, a liberálisabb cégek ekkor már minden másodikat kiadták. Azóta nagyot fordult a világ, a szombatok szabadok, és a fizetett szabadság elég hamar felszalad 20 napra, ez összesen már semmiképp nem kevés, és ha tekintetbe vesszük az Állami Ünnepek Megmaradásának Törvényét; szabadnap ugyanis itt nem vész el, csak átalakul, vasárnapból automatikusan hétfő lesz, még jelentősebb szám**.

És akkor miért nem lepik el a világot a vakációzó japánok, mármint az jelenleginél is jobban? Mert a fizetett szabadságot rendes japánember nem veszi ki csontig, csak úgy 5-6 napot, és egy hétnél hosszabb szabit meg pláne nem csinál, milyen lenne az már? A szabi meg csak halmozódik, néhány kollégámnak már van benn 30-40 napja, csak azért nem több, mert két év után elévül, de azért mindenki élvezi a tudatot, hogy ha akarna, elmehetne egy kéthónapos világkörüli útra, ám nem megy, mert ez a keserédes kötelességtudás és a lemondás része a japánságtudatnak, nekünk nem lehet, nekünk nem szabad.

------------------------------------------

* iskolai sportnap, kicsit, mint egy csehszlovák szpartakiád, nettül felöltöztetett cuki kisgyerekek idétlen formagyakorlatokat mutatnak be, a szülők pedig vadul videóznak.

** 2000-ben ráadásul bevezették az ún. Happy Monday System-et, igen, japánul is így hívják, pontosabban Happí Mondei, bizonyos ünnepeket már eleve úgy határoznak meg, hogy a “szeptember harmadik hétfője”. Like.