Hokkaidó rettentően büszke a rámenjére, így adta magát, hogy a hosszúhétvégés furano-i sízésen kicsit körbekóstóljam a választékot. Ime, ezt találtam:
Az első ráment a "Prince Hotel" sípálya alsó állomása mellett ettem, ez gasztronómiai szempontból elég rizikós dolog. Egyfelől, mert ilyen helyen ritkán szoktak jót adni, ahogy ezt ebben a posztban is kifejtettem, a japán hütte-gasztronómia sajnálatosan alulfejlett, másfelől pedig mert a hideg, a fáradtság és a kiéhezettség sajátságosan eltorzítja ízlelésünket: ilyekor még a közepesnél alig jobb ételek is mennyeinek tűnhetnek, hátha még egy forró levesről van szó! Így ezt a beszámolómat kellő távolságtartással javaslom olvasni...
Rendes jegyváltós hely volt, a legjobb rámenesek többnyire ilyenek: egy automatából veszed meg a jegyet és odaadod a szakácsnak, hogy ne kelljen a pénzzel összepiszkitania a kezét. Szézámmagos ízesitésű shió-ajit vettem, kell néha ilyen is. Piszok sokára lett kész, hiába, sokan vélték jó ötletnek a déli rámenezést, de meglepően jó lett. A szézámmagos ízű lé jó kis csavart adott a klasszikus shió-ajinak, a men és a hús nagyjából olyan volt, amilyennek lenniük kell, egy kis menma (erjesztett bambuszrügy) és egy darab nori (szárított alga) volt még hozzá, hogy teljes legyen a kép. Meglepően korrekt rámen volt, különösen a hely némiképp nagyüzemi jellegéhez képest. Rámenfotó sajnos nincs, de van helyette üzletfotó.
Rendes jegyváltós hely volt, a legjobb rámenesek többnyire ilyenek: egy automatából veszed meg a jegyet és odaadod a szakácsnak, hogy ne kelljen a pénzzel összepiszkitania a kezét. Szézámmagos ízesitésű shió-ajit vettem, kell néha ilyen is. Piszok sokára lett kész, hiába, sokan vélték jó ötletnek a déli rámenezést, de meglepően jó lett. A szézámmagos ízű lé jó kis csavart adott a klasszikus shió-ajinak, a men és a hús nagyjából olyan volt, amilyennek lenniük kell, egy kis menma (erjesztett bambuszrügy) és egy darab nori (szárított alga) volt még hozzá, hogy teljes legyen a kép. Meglepően korrekt rámen volt, különösen a hely némiképp nagyüzemi jellegéhez képest. Rámenfotó sajnos nincs, de van helyette üzletfotó.
Men: 7
Leves: 8
Chashú & the rest: 7
Összpontszám: 22/30
Leves: 8
Chashú & the rest: 7
Összpontszám: 22/30
A második ráment egy kis panzió-étkezdében ettem, ezt John, aki ausztrál és helyi túrasí-tótumfaktum, ajánlotta. Érdekes volt a menü; a kötelező misorámen mellett olyan kompoziciók szerepeltek az étlapon mint a sütőtök-rámen, a tejes (!) rámen és a vegetáriánus (!!!) rámen, ez utóbbit nyilván az itt csellengő nagyszámú gaijin miatt lehetett az étlapon, mert kétlem, hogy épeszű japán vevő lenne erre. Én a sütőtökre mentem rá és izgatottan vártam, hogy mi lesz... Hatalmas tálban jött, rengeteg zöldséggel, a sütőtökön kívül hagyma, bambusz, szójababcsira, és két nyeszlett, nem túl finom chashú-szelet. Sütőtök voltaképp nem is volt benne sok, csak a levében érződött az íze, jól harmonizált a misoval. Voltaképp ez egy misoízű zöldséglevest volt, korrekt rámen-tésztával, annak nagyon finom, de valahogy nagyon messzire szakadt az eredeti rámen koncepciótól. Azért persze síelés után jól esett...
Men: 6
Leves: 7
Chashú & the rest: 6
Összpontszám: 21/30
A harmadik rámen-kaland az asahikawai repülőtéren esett meg, már hazafelé menet. Itt egy amolyan luxus-rámenre csábultam el, most akkor vakáción vagyunk, vagy mi? 1300 yenért adták és kame-ramen néven futott. Kis csuporban szolgálták fel, innen nyilvánvaló volt a referencia az un. kame-meshire, ami hasonló edényben jön és főtt rizsre pakolt finomságokból áll. Ennek megfelelően a kame-ramen is tele volt pakolva minden földi jóval: kakuniku (kockára vágott zsíros disznóhús), menma, nameko gomba, falfüle gomba, félig nyers tojás, nori, sült hagyma, zensai (erdei zöldségek), de még zsüliennre vágott sárgarépa és kockába préselt puffasztott rizs is, az utóbbit erősen kétkedve nézegettem, de nem volt rossz. A leve shoyu-aji volt, először azt hittem, tévedésből miso-ajit hoztak ki, olyan sötét szine volt, és egész jó, a men pedig vékony volt és sárgás, szeretem az ilyet. Jól elvoltam vele, ilyen finom belevalókkal nem lehet hibázni! de megint csak azzal volt egy kis bajom, hogy ez már nagyon, ugyan most egy másik irányban, de, eltávolodott az eredeti rámen-koncepciótól: a men szinte csak kiegészitője volt a belevalóknak, pedig annak kellene játszania a főszerepet.
Men: 8
Leves: 7
Chashú & the rest: 8
Összpontszám: 23/30
Tanulság: jó dolog a kisérletezés rámen-ügyben, de azért ügyelni kell, hogy közben nehogy a dolog esszenciája odavesszen. A rámen alapvetően disznóhúsleves, sok tésztával. Pont.
Men: 6
Leves: 7
Chashú & the rest: 6
Összpontszám: 21/30
A harmadik rámen-kaland az asahikawai repülőtéren esett meg, már hazafelé menet. Itt egy amolyan luxus-rámenre csábultam el, most akkor vakáción vagyunk, vagy mi? 1300 yenért adták és kame-ramen néven futott. Kis csuporban szolgálták fel, innen nyilvánvaló volt a referencia az un. kame-meshire, ami hasonló edényben jön és főtt rizsre pakolt finomságokból áll. Ennek megfelelően a kame-ramen is tele volt pakolva minden földi jóval: kakuniku (kockára vágott zsíros disznóhús), menma, nameko gomba, falfüle gomba, félig nyers tojás, nori, sült hagyma, zensai (erdei zöldségek), de még zsüliennre vágott sárgarépa és kockába préselt puffasztott rizs is, az utóbbit erősen kétkedve nézegettem, de nem volt rossz. A leve shoyu-aji volt, először azt hittem, tévedésből miso-ajit hoztak ki, olyan sötét szine volt, és egész jó, a men pedig vékony volt és sárgás, szeretem az ilyet. Jól elvoltam vele, ilyen finom belevalókkal nem lehet hibázni! de megint csak azzal volt egy kis bajom, hogy ez már nagyon, ugyan most egy másik irányban, de, eltávolodott az eredeti rámen-koncepciótól: a men szinte csak kiegészitője volt a belevalóknak, pedig annak kellene játszania a főszerepet.
Men: 8
Leves: 7
Chashú & the rest: 8
Összpontszám: 23/30
Tanulság: jó dolog a kisérletezés rámen-ügyben, de azért ügyelni kell, hogy közben nehogy a dolog esszenciája odavesszen. A rámen alapvetően disznóhúsleves, sok tésztával. Pont.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése