Elkészült az Égig Érő Fa, hamarosan, május 22-én, megnyitják és el lehet kezdeni sorbaállni... Ma elmentünk megnézni, persze csak kívülről, mert még körül van kerítve, és jelentem, a torony maga tényleg szuperül néz ki, de a körülötte épült bevásárló-szórakoztató központ azért már kevésbé; eléggé fantáziátlan és kissé érthetetlen, miért ültettek ilyen piszkafa fákat a mellette vezető, egyébként kellemes és a csatorna ellenére is csak mérsékelten büdös, sétányon, amikor pedig már tudjuk, hogy nagyobbat is tudnak, ha akarnak. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy ismét van miről beszélni, van mire büszkének lenni az utóbbi időkben kissé megtépázott önbizalmú országban, yappari, nihonjin wa sugui desu, ne*, és most tegyük egy pillanatra félre az iróniát; tényleg sugoi dolog ekkora bazinagy acéldarabokat miliméteres pontossággal összeilleszteni 600 méter magasban.
A lényeg, hogy ideje megbarátkoznunk a Skytree elegáns sziluettjével, mert biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül olyan lesz Tokyó számára mint az Eiffel torony Párizsnak vagy a Big Ben Londonnak, elválaszthatatlan.
Ha valaki szeretne részleteket is tudni, ajánlom Judit cikkét e tárgyban az Építészfórumon, hadd ne kelljen leírni ugyanazt még egyszer. Helyette inkább néhány kép (az egész albumot itt lehet megnézni):
------------------------------------------
* Mégiscsak nagyszerűek vagyunk, mi, japánok! A yappari szó jelentésének mélyebb rétegeiről ebben a posztban lehet olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése