Toyoda úr bocsánatot kér

Rájár a rúd a Toyotára mostanság; műszaki problémák, visszahívások, zuhanó tőzsdei érték. Elmondták már sokan: nem is műszaki, hanem elsősorban kommunikációs hibák sorozata vezetett ide, hiszen problémák mindig mindenütt vannak, ám ezt nagyon eltérően kezelik Japánban és a Nyugaton és itt tulképpen ismét csak a kultúrák összecsattanását láthatjuk. De lássuk csak, mi is a japán recept egy igazi amerikai public relation disaster-re?

Először is; tagadjuk le a probléma létezését! Japánban nem is élnek koreaiak, csak koreai eredetű japánok, semmiféle higany nem került a tengerbe Minamatában és az égvilágon semmi baj sincs a Toyota autókkal, azok tökéletesek, mint mindig, a sofőrök a hülyék. A család, a cég, az ország kerülne szégyenbe ha kiderülne hogy bármiben is hiba történt. Mivel ez természetesen elképzelhetetlen, nyilvánvaló, hogy itt csak rosszindulatú vádaskodásokról lehet szó, nyilván olyanok állnak mögötte, akiknek valamilyen ok miatt érdekükben áll, hogy a család, a cég, az ország rossz hírbe kerüljön.

Aztán, amikor ez kezd tarthatatlanná válni, valljunk be annyit, de csak annyit! amit feltétlen szükséges, de továbbra is tagadjuk, hogy bármiféle mélyebb oka lenne a problémának: igen, volt valami gázmérgezés Matsumotóban, de csak azért, mert a szomszéd biztosan összekotyvasztotta a permetlevet az ablaktisztítóval, oké, néha beszorul a gázpedál alá a szőnyeg, nagy ügy, kijavítjuk.

Végül, amikor már teljesen nyilvánvaló, hogy mélységében rohad az egész, akkor, de csak akkor! öltözzön fel a Legnagyobb Shachó fekete öltönybe, hívja össze a riportereket és rebegje el, hogy "Otesu wo kakemashita, móshiwake gozaimasen. Korekara ganbarimasu."*, hajoljon meg mélyen, lehetőleg morzsoljon el néhány könnycseppet és utána üljön vissza a lefüggönyzött autójába és tűnjön el a színről egy időre, vagy minősített esetekben pedig örökre. Ez afféle modern-kori seppukunak számít; a japánok szemében abszolute adekvát elégtétel egy ilyen problémáért, mindenki szentül hinné (hiszi) hogy ezentúl többé nem szivárog az atomreaktor, nem hajt a pirosba a vonat és megáll az autó, ha rálépnek a fékre, hiszen a shachó személyesen igérte meg, hogy ezentúl minden jó lesz. Aki ezek után perre menne a céggel, az rusnya idegenszívű, és nem mellesleg jó eséllyel veszít is.

Ezt Toyoda úr, a Toyota főnöke (a névazonosság nem véletlen, bizony, a család még erősen ott van!) megtette a minap, sőt, még azt is elmondta, hogy itt bizony mélyebb okok vannak, túl gyors volt a növekedés, lazult a fegyelem ésatöbbi. Na, de most őszintén, egy amerikai vásárló mennyire fog meghatódni egy ilyen 5 mp-s vágóképtől a TV hiradóban? Muhaha. Ő vért akar látni, minimum egy kongresszusi meghallgatást, porba hulló menedzseri fejeket, az okok részletes feltárását és legeslegfőképpen egy kis zsét a cégtől, mentális szenvedéseinek enyhítésére, mert tisztára ideg lett amikor ezt hallotta, hiszen a nagynénjének is valami japán kocsija volt, ugyan már eladta, de akkor is. Ráadásul Toyoda úr megtetézte a bajt azzal, hogy nem fogadta el az informális meghívást a kongresszusi meghallgatásra, hanem az egyik csicskáját akarja elküldeni. No, erre már az amerikai büszkeség is felhorgadt, no megállj, te gaz japán! azt hiszed, ennyivel megúszod?! persze nyilván sokan gondolják úgy, hogy itt az idő visszavágni az amerikai autóipar lemészárolásáért, na vajon ki fizeti azt a sok jó ügyvédet? és beindul a gépezet, lesz itt annyi class action per, hogy csak győzzék számolni.

...és egyébként most tényleg kiderült valami szörnyűség és rossz, vagy rosszabb autó lett a Toyota? Nem hinném, szerintem még így is köröket ver megbízhatóságban és biztonságban a detroiti benzinzabáló roncsokra. De sokáig fog tartani, és főleg nagyon sok pénzbe fog kerülni a Toyotának, amíg ezt Amerikában újra elhiszik.

Update: most úgy néz ki, Toyoda úr mégis elmegy a kongresszusi meghallgatásra, biztosan rászólt a sóri, höhö. De ez így már nem az igazi, ezt nyilván ő is tudja.

----------------------------------

* Gondot okoztam Önöknek, nagyon sajnálom. Ezentúl igyekezni fogunk.