Ebédeljen a kórházban!

Voltam általános orvosi vizsgálaton; a céges magánbiztosítónk kötelezővé teszi ezt, mert, mily meglepő! abban érdekelt, hogy ne nagyon kelljen a pénzünket visszafizetnie, ezt pedig akkor teheti meg, ha nem leszünk betegek, vagy ha mégis akkor nem nagyon. Megadták a módját, kaptunk mi is a már Janka által megénekelt csinos, zöld lobotómiás öltönyt, hogy azontúl férfitársaimmal abban ücsörögve bámuljuk, ahogy sürögtek-forogtak körülöttünk a csinos ápolónők, és azt susogják, Kobacsi-san, és én mentem, amerre hívtak, szemfenék-, és tüdőkapacitás-vizsgálatra, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Aztán a végén, a kijelentkezéskor kezembe nyomtak egy cédulát, amire az volt írva: étkezési jegy, nafene, gondoltam, kapok egy onigirit a reggeli elmaradásáért cserébe? a harmadik emeletre irányítottak, ahol egy takaros kis étterem volt, tatamival és kimonóba öltözött anyócákkal, ennyire megadják a módját? és kiderült, hogy egy komplett bentó-ebédet kaptunk, ahogy azt kell, sashimivel, sült hallal, nimonóval, misóshiruval! És - komolyan mondom - nagyon finom volt!

Az egészben az a legjobb, hogy mivel én - a japánusul írt utasítás ellenére - bizony ittam egy pohár dzsúzt reggel, a franc fogja bogarászni azt a rengeteg kanjit! emiatt újra kell majd mennem ultrahangozni meg gipszkását enni, mert ezeket most nem csinálták meg. De ha ilyen remek ebédet adnak, akkor felmerül, hogy megint igyak indulás előtt egy pohár dzsúzt...