A kínai eredetű, 24 részre osztott szolunáris naptár évszázadokon át meghatározta a mezőgazdasági rítusok idejét és a falvak éves életciklusát. A periódusok első napjának még különleges neve is van. A mai nap neve bóshu, "Szálkák a kalászon". A hozzánk legközelebbi rizsföld a Korakuen kertben van, ott meg lehet vizsgálni a termést, de az idei enyhe tél, korai meleg és bőséges csapadék biztosan duzzadó kalászokat jelent majd.
A 24 nap nevét olvasva azonban elgondolkodtató, vajon Japán melyik részére illenek a leírások. Tokyóban például november hetedikén még gyakran rövidujjú pólót hordunk, míg február negyedikén híre sincs a tavasznak. Igaz, valószínűleg ezek a régi nevek is az egy hónappal elcsúszott naptárt idézik. A reggeli lapok szerint mindenesetre ma megkezdődött az esős évszak.
A 24 sekki nap
立春 február 4. risshun, a tavasz kezdete
雨水 február 19. usui, esővíz
啓蟄 március 6. keichitsu, a rovarok ébredése
春分 március 21. shunbun, tavaszi napéjegyenlőség
清明 április 5. seimei, tiszta, fényes nap
穀雨 április 20. kukú, gabonaeső
立夏 május 5. rikka, a nyár kezdete
小満 május 21. shóman, kalászérés
芒種 június 6. bóshu, szálkák a kalászon
夏至 június 21. geshi, nyári napforduló
小暑 július 7. shósho, kis forróság
大暑 július 23. taisho, nagy forróság
立秋 augusztus 7. risshú, az ősz kezdete
処暑 augusztus 23. shosho, a forróság vége
白露 szeptember 8. hakuro, fehér harmat
秋分 szeptember 23. shúbun, őszi napéjegyenlőség
寒露 október 8. kanro, hideg harmat
霜降 október 23. sókó, leszáll a fagy
立冬 november 7. rittó, a tél kezdete
小雪 november 22. shósetsu, kis hó
大雪 december 7. taisetsu, nagy hó
冬至 december 22. tóji, téli napforduló
小寒 január 5. shókan, kis hideg
大寒 január 20. daikan, nagy hideg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése