All sorts of bikes - 9

Megy az ember az utcán, és jön vele szembe egy Lamborghini. Na most ez Tokyóban, különösen Roppongi környékén, egy no-event, de ha az a Lamborghini egy bicikli, az már mégiscsak más... arra azért felkapom a fejem. De korai az öröm, mert bejelez a gagyiradar! Olcsó, hegesztett fémváz, gyenge lengéscsillapítók, vacak fékek, sajnos a képen nem látszik mindez teljes mivoltában, de higgyétek el nekem.

Tulajdonképpen rejtélyes az ügy, mert a márkajelzés elég igazinak tűnik és Japánban már rég nem divat a hamisítás. De valahogy nem tudom vizualizálni magamban amikor Ferruccio Lamborghini* úr unottan megvonja a vállát a prototípus láttán és int, hogy hadd szóljon. A Gagyilambó nincs egyedül, tömegesen mozognak a városban pl. a Hummer bringák, amelyek ugyan elsőre nagyon macsósak, de egy  komolyabb eső után szétrohadnak, mondjuk nem meglepő, mit is lehet várni 25.000 yenért errefelé? Pedig a betűtipus itt is igazi... De ha a márka tulajdonosának jóváhagyása nélkül megy a dolog, akkor vajon miért nem indít a Lamborghini és a Hummer irdatlan nagy pereket? Nem lenne nehéz; Hummereket nem a nigériai felhajtók árulják titokban Roppongiban, hanem a Don Quijote nevű mindenes-bolt, a főutcán. 

Félreértés ne essék, vannak jó bringák Tokyóban, sőt! de azokat nem az ilyen műmájer brand-extentionoknál kell keresni, hanem az igazi kerékpármárkáknál. Példának okáért itt van rögtön egy szépség:

Hát efféle kérdéseken rágodva hánykolódok mostanában álmatlanul az egyre fülledtebb tokyói éjszakákon... 

 ------------------------------------------------------------

* Jó-jó, tudom, a Lambó elnöke már régen nem ő, hanem Stefan Winkelmann, hiába, Audi konszern! de valljuk be: az feleennyire sem hangzik jól.