Kedvenc szavaim: enjo kósai

A "kényelmi hölgyekről" nemrég írtam; a császári hadsereg számára erőszakkal prostitucióra kényszerített nőkre alkalmazott eufemizmus gyönyörű példája annak, amikor a japánok kreatívitástól duzzadó szóvirágokkal gondolják szalonképessé tenni a kevéssé tetszetős, vagy éppen kifejezetten kínos, botrányos, dolgokat. Minekutána a japán nótoriusan konfliktuskerülő nép, a "wa", vagyis harmónia, békesség szinte mindenek felett álló érték, nem véletlen, hogy egy csodálatos tündérkertre lehet itt bukkanni.

Például már régóta többé-kevésbé tudnivaló volt, hogy sumósok csalnak, ám a sumó-szövetség a kevés bizonyított esetre következetesen a mukiryoku zumó* 無気力相撲  vagyis "erőbedobás nélküli sumó" kifejezést használta a yaochó 八百長, mert van azért a bundázásra rendes szó is, helyett. A média pedig, hiszen ki akarná itt feszkót? fegyelmezetten szajkózta, hogy a sportolók csak fáradtak, kedvetlenek, de ááá, dehogyis csalnak! Csak amikor végül felgöngyölítették a dolgot, de csak mert a rikishik voltak olyan hülyék, hogy a meccseket SMS-en dumálták le, fogadta el a szövetség, hogy ez bizony yaochó a javából.

Aztán itt van a másik kedvencem, a jieitai, 自衛隊 az un. önvédelmi erő. Ha Japánban szóba hozod a hadsereget, és azt “guntai”-nak 軍隊 hívod, ahogy egyébként a világ összes többi nemzetének haderejét szokás nevezni, akkor kortól, nemtől és pártállástól függetlenül azonnal kijavítanak, miszerint: Japánban nincs hadsereg, csak önvédelmi erő. Mire te megértően bólogatsz, jó-jó, persze, de ha van puskájuk, és az nem virágokat lő ki, akkor az nem hadsereg? nem, mert a hadsereg az támad, a jieitai meg csak védekezik. Ja, akkor most már értem. Tehát hiába vannak tankjaik, repülőgépeik és még tengeralattjáróik is, és katonai költségvetés pedig a hatodik-hetedik legnagyobb a világon, ez nem hadsereg, a katonák pedig nem katonák, hanem “az önvédelmi erő tagjai”, szöges ellentétben a többi ország csúnya, aggresszív hadseregével, amit egyébként, nocsak-nocsak, guntai-nak hívnak. 

De a legszebb mindezek között mégis az enjo kósai 援助交際, az un. kompenzált barátkozás. Ez azt jelenti, hogy gimnazista lányok némi térítés ellenében hajlandóak iskola után idősebb urakkal találkozni. Persze ilyenkor csak kávézgatnak, beszélgetnek a világ dolgairól, hogy megy az iskola, sok-e a lecke meg ilyenek, az is előfordul, hogy a lány elmegy az idősebb úr lakására, vagy ha ez messze van, akkor csak egy közeli csendes helyre, és együtt megírják a házi feladatot, rossz az, aki rosszra gondol. Konkrétan természetesen tinédzser-prostitúcióról van szó, de mivel ezen néhányan talán fennakadnának, a média kitalálta ezt a fenomenális nyelvi lelelményt, aminek segítségével olyan veretes mondatokat lehet az esti hiradóba csempészni, miszerint alternatív szabadidős programok bevezetésével sikerül visszaszorítani a kompenzált barátkozás terjedését és hasonlók.

Tud még valaki ilyet a gyűjteményembe?