2012. június 17., vasárnap

Szubjektív kertkalauz - 1

Hűvös, szeles, esős tavaszunk volt eddig; a cseresznye alig egy hét alatt levirágzott, a lilaakác pedig még addig sem tartott ki. Egy hete beköszönt az esős évszak, de talán lesz még néhány szép napunk, hogy élvezzük a soron következő virágot, az íriszt. A virágokról és az évszakokról már írtam; ezek közül néhány itt olvasható: tél, kora tavasz, tavasz, nyár, kora ősz, ősz. Ezennel pedig megosztom személyes, teljesen pártos és szubjektív kertkalauzomat is. Jó csavargást!




Januárban a tsubaki (kamélia)

Városszerte mindenhol virít a kamélia és eddig még nem találtam meg 'a helyet', de talán a Rikugien kert lesz az, ahol az árnyas részén hatalmasra nőttek a kaméliabokrok.



Februárban az ume (szilvavirág)

A Koishikawa Kórakuen kertjét legszívesebben minden virághoz beírnám; de a szilvafa liget különösen szép.

Yushima Tenjin — a tudás szellemének szentelt templomot februárban ellepik a sikeres egyetemi felvételiért fohászkodó táblácskák és a fehér, rózsaszín, vörös szilvavirágok.


Márciusban a nanohana (repce)

A Hama Rikyú kert ilyenkor a legszebb, ahol a sárga repcemező egy tavaszi, vidéki kirándulásra emlékeztet.



Március-április fordulóján a sakura (cseresznyevirág)
Chidorigafuchi mentén és a vizesárok túloldalán, a császári palota megközelíthetetlen lejtőin, hatalmas, ősi fák borulnak a víztükör fölé.

A botrányos miniszteri látogatásokról és a jobboldali pártok felvonulásáról hírhedt Yasukuni jinja szentély a második világháborúban elhunyt hősök / háborús bűnösök (nem kívánt törlendő) szelleme mellett egy rejtett kertnek is otthont ad, ahol a rózsaszín szirmokkal borított tóban hatalmasra nőtt aranyhalak úszkálnak.

A legöregebb, legfeketébb, leggöcsörtösebb fák az Aoyama temetőben találhatók.

Spain zaka, Roppongi icchome — mert ide csak le kell sétálnunk és máris élvezhetjük a boltívként összeboruló faágak alatt az esti kivilágítást.

A Rikugien kert bejáratánál egy hatalmas shidarezakura fa áll, amit esténként kivilágítanak.



Áprilisban a takenoko (bambuszrügy)

A kamakurai Hokokuji Temple nincs éppen közel hozzánk, de megér egy külön utat. A fiatal hajtások mint megannyi “alien” bukkannak fel a bambuszligetben, és egy kis teaházban még matchát is lehet inni.

...
és a tsutsuji (azálea)

Ha sikerül tökéletesen időzítenünk, akkor a Nezu Jinja kertjében a virágok teljesen belepik az azálea bokrokat. Egyetlen levél sem látszik ki, így mintha hatalmas gombóc fagyik sorakoznának egymás mellett; vanília, eper, málna.

Májusban a fuji (lilaakác)

A Kameido-Tenjin szentélyt tavak és hidak sorozatán keresztül lehet megközelíteni; a vízparton álló pergolákra pedig lila és fehér virágfürtös, ősöreg cserjék csavarodnak.

..
...és a shakuyaku (pünkösdi rózsa) meg a botan (peónia)
Az Ueno Toshogu templom kertje nem nagy, de a görög meander mintára emlékeztető útvonal megsokszorozza a méreteit; a virágokat fehér papírernyők védik a nap ellen.


Júniusban a hanashóbu (írisz)

A Nezu múzeum évente egyszer bemutatja legféltettebb kincsét, Ogata Korin 1705-ben festett paravánját az arany háttérre festett íriszekkel — miközben a kerti tóban virító íriszek mintha csak a képről szöktek volna meg.

...
és az ajisai (hortenzia)

A Hakusai szentély árnyékos kertjében csupa-csupa kék hortenzia virágzik.

A folytatás már meg is érkezett.

2 megjegyzés: