Ezt találtam a minap, félúton Shibuya és Komabadai között, nem tudom ugyan, ki tervezte, de dögös. Figyelmet érdemel a szép anyaghasználat, ez Tokyóban alap, második emeleti sudaréval* takart dolgozó-ücsörgő, nyáron kellemes lehet ott meginni egy dúzsirozét, a terek nyitottságának ügyes laminálása, a mai japán építészek mesterei a terek kifinomult rétegezésének, a csapnivaló helykihasználás, ahogy azt az egyik kedves professzorom mondta az egyetemen: az építészet a felesleges terek művészete, valamint a fabetétes ál-amesha** a ház alatt, ami tökéletes kontrapunktként szolgál az egyébként nagyonis kétezer-akárhányas dizájnhoz.
Erős lájk.
---------------------------------
* bambusz-árnyékoló
** vagyis nem igazi, csak annak tűnő amerikai autó (ld. megjegyzések)
Nissan Gloria/Cedric/300C station wagon 83-87 között woody festéssel. Amikor még azzal akartak betörni az amerikai piacra, hogy külsőségeiben azt utánozták. A házhoz illik, nagyon jól néz ki mind2.
VálaszTörlésÜdv: P.
Hoppá, köszönöm a korrekciót, nem volt alapos a riszörcsöm, belátom.
VálaszTörlésPéter, leesett az állam :-)
VálaszTörlésA ház pedig tényleg tuti, kéne így is, a csapnivaló helykihasználással együtt :-)
Trixi: csak azt tudtam, h Nissan+kb az evjarat, a tobbi google :), azert _ennyire_ nem vagyok jo :D.
VálaszTörlésbonakovacs: nincs mit, lasd fent :). (Asszem Al Pacino mondta vmelyik filmjeben: Toyota, Lexus? Same shit. Szoval aki nincs oda az autokert kb. tok mind1. :) )
Udv: P.