Törésvonalak

Nemrég Nagano környékén síztünk és hazafelé megálltunk Obuse városkában, ami építészkörökben a jól sikerült tömbrehabilitációról, azon belül is a Hokusai múzeumról nevezetes, egyébként meg az almájáról, gesztenyéjéről és a Masu-ichi sakéról. Ha gesztenye, akkor persze wagashi - így miután letudtuk a múzeumot, benéztünk az Obusedo* boltba, ahol egyből beleszerettem a képen látható édességbe. Na, nem az ízbe, mert kóstolót nem adtak, hanem a látványba. Fényes, lekerekített, fekete fémdoboz, aranyszínű gesztenyelevél-mintával díszítve és benne kontrasztos, fénylő, szándékosan-véletlen repedésekkel szabdalt jeges felület, napsárga foltokkal pettyezve. Tudom, tudom, a fekete-arany csomagolás a hagyományos lakkfelületet utánozza és én általában utálom, ha egy anyag valami másiknak tetteti magát, a kőszerű műanyag konyhapultot, a fa erezetű habszivacsdobozt és társaikat, de mégis, mégis, csupán észérvekkel nem tudtam ellenállni a csábításnak.

Kurikasse - mondták a boltban, kuri, mint gesztenye és kasse, mint a francia casser, vagyis törés, egyébként meg kantenbe ágyazott gesztenye. A kanten** , a warigóri alapanyagaként már ismerős volt, cukorsziruppal keverve kívül kemény, belül pedig puha, zselés állagú. Olyan sharishari シャリシャリ, mondták helyi barátaink - kellemesen, könnyedén roppanós. A textúra rendben is volt, kellemesen ellenpontozta a gesztenye puhaságát, de az íz? Tömény kristálycukor-édesség, ami minden mást elnyomott. A stílus ismét győzött a tartalom felett - de sebaj, tea mellé megettük és már csak azt kell eldöntenem, hogy mit tartok a dobozban...

------------------------------------------------------

* Obusében állitólag 600 éve termelnek gesztenyét, a bolt cégére is három gesztenye.

 ** 寒天 kanten - angolul agaragar néven fut, tengeri vörösmöszatból nyert kocsonyás valami, élelmiszerekben sűrítő, zselésítő anyagként használják. Kevésbé gusztusos info, hogy a Wikipédia szerint a molekuláris biológia agaragart használ a mikroorganizmusok táptalajaként. Japánban sokféle külsőben / név alatt szerepel - tokoroten néven még tészta is készül belőle.