2012. április 22., vasárnap

Kényes ügyek

És van-e sok néger Magyarországon? kérdezte a bácsi, lassan, tagoltan, hogy biztosan megértsem. Nemleges válaszom után tovább érdeklődőtt: hát kínai? Ők kicsivel többen vannak válaszoltam de azért ezt sem nevezném soknak. Akkor ez egy jó ország! állapította meg a bácsi elégedetten. Erős volt a kisértés, hogy beszóljak, hogy sőt, még japánok is alig vannak! de minek elrontani egy amúgy kellemes estét, amikor egy jó kis magyar vacsi eszegetése közben ecseteltem hazánk szépségeit egy hamarosan Magyarországra látogató baráti társaságnak.

Aki kicsit is tájékozott az ázsiai történelmi-politikai viszonyokban, az tudja, hogy, ahogy az angol mondaná, "not much love lost" az itteni népek között. A thaiok nem bírják a khmereket, a vietnámiak utálják a kínaiakat, a koreaiak egymást és nagyjából mindenki a japánokat. Ez utóbbinak persze megvannak a közismert okai, bár azért megjegyzendő, hogy a közhiedelemmel ellentétben a japán gyarmatosítás nem volt sem kegyetlenebb, sem pedig kizsákmányolóbb, mint mondjuk az angol vagy a francia, ugyanazzal a civilizációs küldetéstudatba csomagolt profitéhséggel hódítottak, mint európai pédaképeik, csak éppen elkéstek úgy 20-30 évet és ez megbocsájthatatlan volt az addigra már a gyarmatosítás kifinomultabb formáihoz szokott nyugati közvélemény szemében. Ami viszont azóta is jelentősen terheli viszonyukat sok ázsiai országgal, az az attrocitások szívós tagadása vagy elbagatellizálása, a nankingi mészárlás, az un. "komfort nők" és a titkos orvosi kisérletek témája még most is kvázi-tabu és nem része az iskolai tantervnek. Emellett persze azért a japán üzletemberek és turisták, főleg a 80-90-es évekre jellemző, megveszlek-öcsi-kilóra attitüdje sem sokat javított a helyzeten, de ilyet azért már más néptől is tapasztalhattunk.

Ördögök a metróban...
Cserébe viszont a japánok is lenéznek mindenki mást Ázsiában, egyedül talán a kínaiak irányába lelhető fel a riszpekt némi nyoma, úgy vélve, hogy ők az egyetlen "civilizált" nép Ázsiában. Pontosabban még ott sem, mert az "Ázsia" kifejezés a köznyelvben inkább a Japán nélküli kontinenst jelenti, persze a földrajz ilyetén való kreatív értelmezése megint csak nem példa nélküli a világban. Mindezt a japánok a maguk szubtilis módján, uras eleganciával teszik, ó, hát a filippínók nagyon kedves emberek, csak hát, ugye, a higénia nem az erős oldaluk, nyoma sincs itt a koreaiak vicsorgó japán-gyűlöletének, ők azzal ünnepelték az 50 éves évfordulóját a japánok kiebrudalásának, hogy kivágták a cseresznyefákat amiket a japánok ültettek, egyrészt, mert ez jobban passzol a felsőbbrendű attitűdhöz, másrészt mert valahol azért már érzik, hogy ez a dolog a XXI-ik században azért már nem annyira píszí. Hogy ez jobb-e vagy sem, az olvasóra bíznám, a magam részéről úgy gondolom, hogy annak felismerése, hogy a rasszizmus nem illendő dolog, azért már egy apró lépés előre.

A sápadtarcúakhoz már bonyolultabb a viszonyulásuk; egyrészt kitapintható egyfajta csodálat a Nagy Fehér Varázsló iránt, aki ismeri az Idegen Világokat, és érti az ottani Varázsbeszélyt, ám ez csak az érme egyik oldala, a másikon ott van például egykori szépemlékű szállásadóm, Nakamura úr, aki, kisebb mennyiségű alkohol bevitele után, kifejtette, hogy rokonszenves embernek tart és higgyem el, őt tényleg nem zavarja, hogy én a majmoktól származom, de azért azt jegyezzem meg, hogy ő, honfitársaival egyetemben, a Napistentől.
...és a sípályán.
No de mi bajuk van a japánoknak a négerekkel? Hiszen, talán Roppongitól eltekintve, csak elvétve lehet feketéket látni az utcákon, Afrika messze van és Amerikában sem tipikusan a gettókban forgolódnak a japán turisták. Hát, leginkább csak az, hogy feketék... A fekete = gonosz, ördögi; ettől az ősi sztereotípiától még itt nem sikerült megszabadulni. Japán tele van un. "manner poszterekkel" melyeken, a közérthetőség végett, a jó fiúkat fehérrel, a rosszakat feketével jelölik, csoda-e hát, ha ilyen erős vizuális alapozás után van némi előítélet? 

Végezetül tehát: rasszisták lennének a japánok? hát, bizony, előfordul. Jobban mint mi, magyarok? na annyira azért nem...

-------------------------------------

Disclaimer: természetesen, minden általánosítás, így a "japánok", "magyarok" vagy "kínaiak", csak a nagy statisztikai átlagra, nem pedig az egyes emberekre értendőek. Így akinek nem inge....

5 megjegyzés:

  1. Kínában sem szeretik a feketéket, 黑鬼-ként aposztrofálnak rájuk...

    VálaszTörlés
  2. Feketéket a thaiok sem komálják, thaiul "nigrónak" hívják őket.

    VálaszTörlés
  3. Elég kellemetlen ez a hozzáállás tekintve hogy félig fekete vagyok és feltett szándékom ellátogatni Kínába és Japánba és pár hónapot eltölteni ott.

    Az igaz hogy amikor a világháború idején néger katonákat láttak az ásziaiak akkor megijedtek tőlük, mert még nem láttak ilyet?

    Végén megjegyezném, hogy jó a blogod szeretem olvasni.

    VálaszTörlés
  4. Hát azért ez egy turista (ha az leszel) szintjén nemigen lesz észrevehető Japánban, sőt még ha ott élsz akkor is csak ha megpiszkálod a felszínt, szóval itt ne aggódj!

    VálaszTörlés
  5. A háború alatt még nem laktam itt de én is hallottam effélét...

    VálaszTörlés