2020. június 19., péntek

Hazai csatornafedelek

Amikor márciusban írtam a csatornafedelekről, azt reméltem, hogy nyár elején már biztonságos lesz utazgatni. Közben május végén feloldották a rendkívüli állapotot, de ez sajnos nem jelenti azt, visszatérhetünk a COVID előtti élethez... Többek között egyelőre utazni is csak a prefektúrán, fordíthatjuk megyének is, belül ajánlott, ami Tokyó esetében a 23 belső kerület és a nyugati agglomeráció vagy harminc kisebb települése, na meg a szigetek, de oda még nem lehet menni. Így a csatornafedél vadászatot jelenleg erre a 25 x 90 km sávra korlátoztam. 


Tokyó 23 kerülete, elég fantáziátlanul, azonos csatornafedél designt használ: középen egy nagy, stilizált cseresznyevirág öt szirommal, a szirmok közepe beharapva, nehogy szilvának nézzük, a szirmok között pedig a páfrányfenyő, Ginkgo biloba, apró, kagyló alakú levele. Ezt eddig is értettem, de most, hogy a városháza honlapján utánaolvastam, kiderült, hogy a virágot körbefogó hullámvonal sirályokat jelképez. Ezzel meg is van Tokyo három, választott szimbóluma

Az agglomerációhoz tartozó települések azonban meglepően gazdag lelőhelyet biztosítanak. Ahogy bicajjal közlekedünk, a csatornafedelek mintájáról könnyen leolvasható, hogy mikor hagyjuk el a belső kerületeket. Nézzük meg, hogy mit találtam az elmúlt hetekben “megyénken” belül!

Tama, Hello Kitty


Mickey Mouse és Disneyland, Kitty chan és Sanrio Puroland - az meg itt van, Keio Tama Center állomásnál. Ennyi. Ki gondolná, hogy Kitty chan már közel 50 éves....

Shinkoiwa, Monchichi


Emlékszik még valaki a Moncsicsire? Ullmann Mónika megvan? A 80-as években Magyarországon is dühöngött a Moncsicsi-láz. Egész kisipar települt rá a trendre, így megjelent a trafikokban a majom-gyerek képével díszített  tolltartó, kulcstartó, meg mindenféle egyéb apróság. Monchhichi, ahogy eredetileg hívták, itt született Tokyóban, nem messze Shin-Koiwa álomástól, a Sekiguchi játékgyárban, 1974-ben.  Egyidős Kitty channal.

Hachioji, kurumaningyó


Az csatornafedél a helyi bábszínházat mutatja. A színes verzión látszik a báb mögött guggoló, fekete csuklyás bábos. A sztandard bunraku (bábszinház) bábokat hárman mozgatják; a fejet-arcot-jobbkezet az omozukai, a balkezet a hidarizukai, a helyváltoztatásért pedig az ashizukai felel. A bábok  mérete úgy kétharmada egy átlagos ember magasságának. A Hachiójiban meghonosult változatban azonban csak egy bábos van, aki kerekesszéken csúszva, együtt mozog a bábbal.

Akishima, bálna

Akishima Tokyó nyugati részén, a hegyek közelében fekszik, legalább 50 kilométerre a tengertől. Miért választották ennek ellenére a bálnamotívumot? A helyes válasz: a hatvanas évek elején kiástak a közelben egy 1,8 millió éves, épen maradt, 12 méter hosszú bálnacsontvázat. Szerintem méltán büszkék rá.

4 megjegyzés:

  1. Annyira menők ezek a csatorna fedelek. Én is csináltam egy fotó gyűjteményt amikor Japánban jártam 😀

    VálaszTörlés
  2. Moncsicsim nekem is volt gyerekkoromban :D Vajon még vannak ilyenek?

    Ha lehet cikktémát javasolni, szívesen olvasnék a különféle évi Taiga drámákról, az ideit sikerült levadásznom (puszta véletlen, hogy pont egy olyan történelmi személyről szól, aki érdekelni kezdett), de covid miatt fene tudja, meddig kell várni az újabb epizódokra :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Moncsicsit már nemigen lehet kapni, a hajdani gyár sincs már meg Shinkoiwa-ban. Csak a csatornafedél emlékezik rá.
      Valahol máshol talán még gyártják, azt hiszem.

      A Taiga drámák világában nem vagyok igazán otthonos. A történelem érdekel, csak nincs türelmem az éves sorozathoz...
      Talán tiz éve volt a Sakamoto Ryoma sorozat, az érezhetően befolyásolta a belföldi turizmust.

      Törlés
    2. Elég szórakoztatóak, megnéztem két régebbit a 90-es évekből, Hideyoshiról illetve Nobunagáról, elég sok átfedés van (az idei sorozattal is, ami Mitsuhidéről szól, ezek mind egy időben kavarták).

      De hogy mennyivel jobbak és korhűbbek a ruhák, mitn az átlag nyugati kosztümös sorozatokban, ahol az utóbbi 10 évben tilos színeket használni :D

      Törlés