2010. november 18., csütörtök

A francia kapcsolat

















Az évek során az angol mellett még jónéhány európai szó beszivárgott a japán nyelvbe. A portugál hatás nemrég már szóba került, a piskóta ürügyén. A soron következő nép a holland volt, akik két évszázados kereskedelmi monopólium során olyan szavakat hagytak hátra, mint a コーヒー (kōhī) / koffie / kávé. A németek elsősorban az orvostudomány és a sport terén jeleskedtek:
アレルギー (arerugī) / Allergie / allergia, リュックサック (ryukkusakku) / Rucksack / hátizsák, ゲレンデ (gerende) / Gelände / terep, sípálya

A franciák pedig a konyhaművészethez, lakáskultúrához és a helyes viselkedéshez járultak hozzá:
グルメ (gurume) / gourmet / ínyenc, アラカルト (arakarto) / a la carte, カフェオレ (kaféore) / café au lait / tejeskávé, オードブル (oudoburu) / hors-d'oeuvre / előétel, エチケット (echiketto) / étiquette / etikett, プチ (puchi) / petit / kicsi

Az anyanyelv persze nem mindig ismerné fel az eredeti jövevényszavak japán verzióját. A német Arbeit (munka) szó arubaito formájában részmunkaidőt jelent, a francia avec (-val, -vel) pedig abekku változatában (szerelmes) párt.

A katakana átírás a kiejtést követi, így az eredeti helyesírás gyakran feledésbe merül. Jó példa erre a fenti tábla, amit ma délelőtt találtam. A felirat első sorában fonetikusan ugyan helyesen írták le a francia maison (ház) szót, katakana írásjelekkel メゾン, alatta azonban már eredetétől megfosztva, a japán kiejtés szerint írták vissza “külföldi nyelvre” és így lett belőle “mezon”. A francia akadémikusok bizonyára hajukat tépnék...

8 megjegyzés:

  1. kuriszumaszu

    kuritoriszu

    VálaszTörlés
  2. Az orvosi szlengben is sok a német szó, pl sterben (シュテルベン), wasser (ワッサー), kranke (クランケ), essen (エッセン) stb.

    VálaszTörlés
  3. Úgy tudom, az orvosok Japánban az egyetemen még mindig németül tanulnak (és valószinüleg meglepetten tapasztalják, hogy a konferenciákon ma már mindenki angolul beszél), igy érthető a sok német katakana. Az orvosi nyelv másik fele meg totál kanji: úgy hallottam a 19. sz. második felében szakmányba gyártották az új kanjis kifejezéseket az orvosok. Szóval nincs könnyű dolga a külföldinek itt sem...

    VálaszTörlés
  4. A feleségem 看護師 , így tőle tudom, hogy még ő is németül tanult, de ma már inkább az angol került előtérbe.

    "úgy hallottam a 19. sz. második felében szakmányba gyártották az új kanjis kifejezéseket az orvosok."

    Igen, ez is egy érdekes téma.
    A 腺 kokudzsi is így született, amit aztán a koreaiak és a kínaiak is átvettek (샘 sem, xian). Kezdetben a holland klier szót írták át, de az mégiscsak hosszú> 吉力兒、泌胞 stb, az olvasata キリール.

    VálaszTörlés
  5. A kollégám lánya most kezdte az orvosit Tsukubában, azt monja, tolja a németet rendesen. Persze lehet, hogy az angol mellett.

    VálaszTörlés
  6. Akkor lehet, hogy csak a 看護師k nem tanulnak már németül :)

    VálaszTörlés
  7. Az általános (állami) egyetemek többségén az angol az alap, ehhez jön a választható nyelv (pl. a német). Ezeken az egyetemeken az orvosok is angolul tanulnak (mint idegennyelv), és japánul (mint tantárgyak).

    A wasser az bizony már mizu, vagy DW.

    Az esszen az pl. nem orvosi szó, hanem hokudaiben - tipikusan a hokkaidói egyetemen, ott is a Keiteki kollégiumban és a sportklubbokban használt szó - csoportos, közös vacsorát jelent, amit minden alkalommal a csoport más-más tagja készít. (És még sok ilyen német eredetű hokudaiben van.)

    VálaszTörlés
  8. Update: itt egy remek blogbejegyzés arról, hogy az egyes országok mivel járultak hozzá a japán szókincshez: http://www.tofugu.com/2013/07/25/borrowing-part-1-the-languages-of-japan/

    VálaszTörlés