2012. október 3., szerda

A bűzös csemege

Egyik első emlékem Japánból az átható kutyaszarszag az egyetem udvarán, azóta már tudom, hogy ez az ősz beköszöntének legbiztosabb jele. Absztrakt gondolkodás, ennyi kutya a világon nem lehet! és tüzetesebb helyszíni vizsgálat segítségével hamarosan rádöbbentem, hogy az irtózatos bűzt egy lehullott, apró, sárgás gyümölcs okozza. Döbbenetem fokozódott, amikor észrevettem, hogy ezt a büdös, penészedő, trutymós állagú, félig szétrohadt izét szorgos öregasszonyok kis nejlonzacskókba gyűjtik és elviszik. Biztosan a Köjál, gondoltam, de aztán a többiek felvilágosítottak, hogy korántsem, ezt bizony megeszik, mert ez ginnan és finom.
Ginnan a fán: itt még nem annyira büdös
Yakk... Na én ilyet biztosan nem.
Lehullott ginnan: ez már annál inkább
Aztán persze ettem, és eszek azóta is. Igaz, nem a gyümölcs-részét, hanem a magját, ami már teljesen szagtalan, babszemnyi méretű, zöldes-sárgás színű, enyhén ruganyos állagú és kissé kesernyés ízű, és tényleg nagyon finom. Lehet chawan-mushiba, vagy más ételekbe tenni, de talán magában, faszénen grillezve és megsózva a legjobb, remek rágcsi egy kis saké mellé. Egy időben annyira rákattantunk, hogy még recepteket is kitaláltam hozzá, csináltam már ginannos-csirkés rizottót, tofus-ginnanos levest, de a legjobban egy gyöngytyúkos cassarole sikerült, ginnannal és radicchioval, hozzá egy kis fehér borral, mmmm...!!!
Grillezett-sózott ginnan
Ha valaki ezek után odahaza ellenállhatatlan vágyat érezne egy kis sült ginnanra, itt egy biztos tipp: ki kell menni ősszel a Szabadság térre, a TV volt épülete elé. Szagoljunk bele a levegőbe, és ha átható bűzt érzünk, ne az aktuális városvezetést vádoljuk, erről kivételesen nem tehetnek! akkor helyben vagyunk. Lábunkat bugyoláljuk nejlonzacskóba, ezt utána veszélyes hulladékként kell megsemmisíteni, kezünkre húzzunk kesztyűt és szerezzünk egy csipeszt. Keresgéljünk a fűben, a valódi kutyaszar között, höhöhö, és az apró sárgás gyümölcsöket emeljük be a csipesszel egy nejlonzacskóba, gondosan ügyelve, hogy ne érintsük meg közben őket. Ha megvan a kellő mennyiség, a zacskót hermetikusan zárjuk le és vigyük haza a zsákmányt, a villamoson lehetőleg ne viszonozzuk a firtató tekinteteket.

Otthon fogjunk egy nagy vödröt, lehetőleg olyat, amit már semmi másra nem használunk, vegyünk gumikesztyűt, orrunkra rakjunk csipeszt és álljunk neki a csonthéjas* magok megtisztításának. Amikor készen vagyunk és legalább háromszor átöblítettük-ledörzsöltük a magokat, a lehámozott gyümölcshúst vigyük el autóval a legközelebbi lakott településtől legalább 1 km távolságra és ássuk el. Utána kedvesünket, rokonainkat és kollégáinkat kerüljük pár napig, mert gyakorlatilag kizárt, hogy mindeközben nem került a ruháztunkra néhány apró darab a gyümölcsökből, és ezek után úgysem fogják nekünk elhinni, hogy nem kutyaürülékben hemperegtünk.

A megtisztított-megmosott magvak már szabad kézzel is kezelhetőek; ha megszáradtak, el kell rakni őket egy szellős zacskóba, amikor szükség van rá, elővenni, feltörni a csonthéjakat és kibontani a hártyából a gyönge kis magvakat,** utána pedig tegyük, amit a szívünk vagy a recept diktál.*** 
Ginnan, mint egy kaiseki fogás része
Maga a fa is érdekes, amiről származik: japánul ginkónak, magyarul páfrányfenyő, latinul Ginkgo biloba, hívják és a Wiki szerint élő kövület, se rokona, se ismerőse, és már a Júra korban is megvolt, vagyis a dinók is ehhez dörgölődzhettek akkoriban. Egyébként csak buzdítani tudok mindenkit ginkófa ültetésére, mert ősszel csodálatosan szép; szinte egycsapásra, tökéletes sárga színbe váltanak a levelek, valahogy így:
A híres ginkófa sétány Gaienmae mellett, teljes őszi pompában
Odahaza, Andor barátom és szomszédom jóvoltából nekünk is van két szép ginkófánk a kertben. Mivel a ginkó fák kétlakiak, így 50% az esélye, hogy hancúr lesz, ez esetben szeptember vége felé jobb, ha gázálarcban merészkedünk csak ki a házból. Egyelőre még béke van, szépen, és főleg jószagúan, növögetnek, de lehet, hogy csak még serdülés előtt állnak? 

----------------------------------------------


* igazából nem az, csak úgy néz ki, de ez lényegtelen.
** Ha mindez macerásnak tűnik, alternatív megoldásként, főleg ha az ember Tokyóban lakik, vegyük meg a lehámozott, légmentes zacsiba csomagolt magokat a boltban.
*** Ilyeneket találtam egy kis netes kutakodással: a klasszikus ginnanos chawan-mushi, egy érdekes ginnanos-heringes chazuke vagy ez a ginnanos sütipersze mind angolul, sajna.

16 megjegyzés:

  1. Ezek szerint büdösebb, mint a durian??? o.O A Balatonon van egy ilyen ginkó fa, de még soha nem éreztem a büdi gyümölcsöt, pedig ősszel is lejárogattunk.

    VálaszTörlés
  2. Egyértelműen büdösebb (bár igaz, hogy durian FÁT még nem szagoltam, csak a gyümölcsöt). A balatoni fánál szerintem azért nem érzed mert cölibátusban él, nincsenek porontyai...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na kivancsi lennek arra ami meg a durian-nal is budibb :) DK azsiaban minden kozlekedesi eszkozrol ki van tiltva. ugyanez a helyzet a ginnan-nal is?

      Törlés
    2. Nem teljesen összehasonlítható, mert a ginkófát nem tudod felvinni a metróra, a megtisztított magok meg nem büdösek. De ha a gyümölcsöket hurcolásznák nem légmentesen lezárva, tuti, h botrány lenne.

      Törlés
    3. Fához, még nekem sem volt szerencsém, csak a gyümihez. Na, meg az abból készült finomságokhoz. Viszont az érdekes, hogy míg Bangkokban soha nem volt büdös pl. a durian chips, addig itt Sanghajban valami eszméletlen, hogy milyen szaga van a már feldolgozott duriannek is ... o.O A durianes nápolyimmal is ki vagyok tilta minden honnan:DDD

      Törlés
  3. Koreában is van hasonló :). Én is láttam idős néniket gingko-magokat gyűjtani. Annyira nem vészes a bűz, de azért érezni:). Azaz egyik túra után vettünk az árusoktól gingkomagot, főve. Gyxöngysorszarűen volt felfűzve egy cérnára. Nem volt rossz :) :).

    VálaszTörlés
  4. Szerintem a lehullott gyümölcs még nem büdös, csak amikor rálépnek vagy amikor rohadásnak indul...

    VálaszTörlés
  5. "a Wiki szerint élő kövület, se rokona, se ismerőse, és már a Júra korban is megvolt, vagyis a dinók is ehhez dörgölődzhettek akkoriban." No ezért ilyen büdösek. Bár a Passenger streeti páros azóta sem :).

    VálaszTörlés
  6. Valamikor találtam itthon egy régi kertészeti újságot ami szerint a hímivarú ginkók magonc korban, illetve tavasszal hamarabb hajtanak ki mint a nőivarúak. Már nem emlékszem pontosan,de azt hiszem pár hét eltérés van közöttük. Egyébként gratulálok a bloghoz, kifejezetten pihentető egy fárasztó nap után olvasgatni, főleg, hogy japán szakra készülök felvételizni :)

    VálaszTörlés
  7. Tehát ekkor kell nyakoncsípni őket... Kérdés persze hogy a gasztronómiára vagy a jó levegőre optimalizálunk; a kettő sajnos összeegyeztethetetlen.
    Örülük, hogy tetszik a blog!

    VálaszTörlés
  8. WGA: egyre nagyobb a gyanúm, hogy nálunk nem lesz kisginkó...

    VálaszTörlés
  9. Nagyon érdekes jó kis írás ez! Nem is sejtettem, hogy a szép ginkó fáknak ilyen büdi termései vannak! Ezek szerint a mi környékünkön csupa agglegény vagy aggleány ginkófa él.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is olyan büdös. Van akinek a lába penetránsabb szagú. Ma szedtem egy zacskónyit,az autóban is elviselhető. A metrón biztos azt hinnék,nem fürdik az illető,hiába elegáns. Van a városban pár fa,de egyre népszerűbbek. Lassan sorba álva szedhető a gyümölcs,csak potyogjon !
      Zigi

      Törlés
  10. Jaj ebből kifolyólag,ki is kellene próbálni a metrót. Ki öltözni szmokingba,zsebeket tele büdi gyümölcsel,azt utazgatni. Valaki meg kamerázná az Arcokat.
    Van vállalkozó biztosan. A délutáni tömegben. ???? Tv hír tuti.

    VálaszTörlés
  11. Egy jó rádióműsor volt a Gingkóról a Kossuth rádióban a Tér-idő sorozatban, okt.11. 14:35- től.
    Még meghallgatható október végéig a rádió Hangtárából. (Elhangzás után 3 hétig).

    VálaszTörlés
  12. A gingko biloba mifelenk is osi ellenseg, a kutya hamarabb veti bele magat, mint a friss fekaliaba. Ha szembejonne a ketiranyu metrokapunal, biztos nem engednem elore.

    VálaszTörlés