Már régóta tudom, hogy kacsának lenni mindig, mindenütt, minden körülmények között jó. Hiszen ki látott már szomorúnak, rosszkedvűnek egy kacsát? A kacsák éppúgy boldogok a trópusokon, mint a hideg sarkvidéki tavakban, esőben vagy napsütésben, városok közepén vagy akár a világ végén. Ha mégis valami rossz történik velük, mondjuk maximum annyi, hogy megkergetik egymást, úszkálnak egy keveset, kicsit riszálják a seggüket, bezsírozzák a tollukat és máris minden rendben van. Talán példát kellene venni róluk...
Ennek fényében nem meglepő, hogy a kacsák Japánországban sem kifejezetten depressziósak és a tokyói kacsák köszönik, jól vannak. Nézegessünk tehát boldog kacsákat!
 |
| Kacsák az Ueno-parkban, télen |
 |
| Kacsa, nemszomorú |
 |
| Mandarinkacsa (az eredeti, nem a táska) |
 |
| Kacsa őszi fényben |
 |
| Nem kacsa, de szintén jól érzi magát... |
Hely ahol a kacsák biztosan nem boldogok: a sütő :-)
VálaszTörlésSzépek és meggyőzőek a képek, elmegyek én is kacsának.
VálaszTörlésUgye...?
VálaszTörlésA nyújtózkodó teknős különösen cuki!
VálaszTörlésAzóta kacsázva járok. (Ez kacsa).
VálaszTörlésViszont kacsasorban egy daliás teknős: kakukktojás.
Lelki rokon...
VálaszTörlésIgen, ez egy balettező, boldog teknős.
VálaszTörlésA jógázó teknős mindent visz. És sokkal cukibb is, mint a "nemszomorú" kacsák:)
VálaszTörlés