Színkódok

Ezt a két süteményt úgy egy jó hónapja vettem egy asakusai templomban; mindössze két nappal azután, hogy az évtized hóvihara végigsöpört Tokyón. Januárban cseresznye- és szilva-süteményt vásárolni kicsit korainak tűnik; bár aznap sütött a nap, a templomkertben a szobrok még hósapkát viseltek. Alig három hét múlva azonban már kinyílt az ume (szilva), és ma már a sakura-szezon sincs olyan reménytelenül messze. 

Ume fehérben és rózsaszínben

A két sütemény közül a rózsaszín a sakura, a fehér pedig ume. Honnan lehet ezt tudni? Létezik ugyanis egy színkonvenció, ami szerint az szilvavirág az fehér, a cseresznye pedig rózsaszín. Ennek igazából nem sok értelme van, ugyanis mind a két virágból mindkét variáció előfordul, Tokyóban ráadásul a leggyakoribb Somei Yoshino fajta szirma alapvetően fehér és csak a töve rózsaszin, a szilva pedig nagyjából egyforma valószínűséggel lehet vörös, rózsaszin, vagy fehér. De a szabály az szabály, és ezt a festmények, sütemények és műanyagvirágok egyaránt megbízhatóan betartják. 

Sakura fehérben és rózsaszínben

Azonban gyakran láthatunk kőbe vagy fába faragott virágokat is - ilyenkor a színkód nem segít, de a szirmok alakja igen. Mindkét virágon a párta öt sziromlevélből áll, de a sakura esetében a sziromlevelek végei kicsit behorpadnak, míg az ume szirmai ívesek. Ezt most egyébként ellenőriztem, ez nem csak konvenció, stimmel.

Stilizált ume