„80 kórházban próbálkoztak, mire sikerült megvizsgáltatni a koronavírus-gyanús beteget” „A rendelkezésre álló intenzív ágyak száma az EU-s átlag alig harmada” „Az egészségügyi rendszer összeomlás előtt áll” olvasható az újságokban. Hát, nem szívesen lennék most egy harmadik világbeli országban! gondolhatja az olvasó ilyen hírek hallatán. Ám ezek a hírek, bármilyen hihetetlen is, most a japán sajtóból érkeznek…
Alig egy hónapja még szerencsésnek éreztem magunkat, hogy a pandémia Japánban ért minket. Bár akkor is lehetett sejteni, hogy az akkori, kb. 1000 fertőzöttel nem fogjuk megúszni a járványt, lehetett abban bízni, hogy fegyelmezett japánok majd csak megfékezik valahogy a dolgot, de ha mégsem, akkor majd az egészségügyi rendszer állni fogja a sarat, és ha neadjisten megbetegszünk, jó kezekbe kerülünk.
Mára már majd’ tízszer annyi fertőzött van és Tokyó ugyan még nem Milánó és nem New York, de erős menetelésben van abbe az irányba. A kezdeti lökést valószínűleg az adta, hogy teszteletlenül hazaengedték a Diamond Princess pár ezer tünetmentes utasát, de a szociális elzárkózás bevezetésének halogatása kétségkívül közrejátszott a helyzet fokozatos romlásában. Azóta, lépésenként és vonakodva ugyan, az egész országra kiterjesztették a rendkívüli állapotot. Ám nem kell azt hinni, hogy ez egy nyugat-európai stílusú „kemény” karantén lenne, a kormány csak „kéri” a lakosságot, hogy maradjon otthon és a cégeket, hogy kötelezzék a dolgozóknak az otthon maradást. De szankció nincs, állítólag erre „az alkotmány nem ad lehetőséget”, több szakértő szerint ez marhaság. A cégek pedig elég ímmel-ámmal engednek a „kérésnek”, az a tipikus, hogy „na jó, akkor csak minden második nap kell bemenni”, mert hát ugye, a hankót, személyes pecsét, az aláírást helyettesíti, mégiscsak oda kell nyomni valakinek… És aki dolgozni jár, az vonatozik is, nagyobb eséllyel eszik étteremben, többet találkozik emberekkel… meglep még valakit a betegszám növekedése?
Mára már majd’ tízszer annyi fertőzött van és Tokyó ugyan még nem Milánó és nem New York, de erős menetelésben van abbe az irányba. A kezdeti lökést valószínűleg az adta, hogy teszteletlenül hazaengedték a Diamond Princess pár ezer tünetmentes utasát, de a szociális elzárkózás bevezetésének halogatása kétségkívül közrejátszott a helyzet fokozatos romlásában. Azóta, lépésenként és vonakodva ugyan, az egész országra kiterjesztették a rendkívüli állapotot. Ám nem kell azt hinni, hogy ez egy nyugat-európai stílusú „kemény” karantén lenne, a kormány csak „kéri” a lakosságot, hogy maradjon otthon és a cégeket, hogy kötelezzék a dolgozóknak az otthon maradást. De szankció nincs, állítólag erre „az alkotmány nem ad lehetőséget”, több szakértő szerint ez marhaság. A cégek pedig elég ímmel-ámmal engednek a „kérésnek”, az a tipikus, hogy „na jó, akkor csak minden második nap kell bemenni”, mert hát ugye, a hankót, személyes pecsét, az aláírást helyettesíti, mégiscsak oda kell nyomni valakinek… És aki dolgozni jár, az vonatozik is, nagyobb eséllyel eszik étteremben, többet találkozik emberekkel… meglep még valakit a betegszám növekedése?
Az esetszám-növekedés az első beteg óta Forrás: https://stopcovid19.metro.tokyo.lg.jp/en |
De egy dolog a fertőzöttek száma és egy másik a betegek kezelése. Lám, Németországban is sok a fertőzött, de tudnak mindenkit kezelni és a halálozási arány emiatt meglepően alacsonyan maradt. A japánokat fegyelmezettségben, effektivitásban gyakran, és nem minden alap nélkül, szokták a németekhez hasonlítani, pénz pedig itt is, ott is akad bőven, elvárható hát, hogy az egyébként is német hagyományokon szerveződő japán egészségügy, még nem is olyan régen az orvosok latin helyett németül tanultak Japánban! is hasonlatos legyen az európai mintához.
De nem.
Kiderült, hogy a felszereltség siralmas: 100 ezer főre csak 5 intenzív ágy van. Németországban ez a szám 30, és még Olaszországban és Magyarországon is majd’ kétszerese. De nem csak a high-techel van a baj, olyan alapvető dolgok is hiányoznak a kórházakban mint a maszk, Japánban, a Maszkok Országában! arcvédő és köpeny. Osaka kormányzója a napokban kérte a lakosságot, hogy adakozzanak használt esőkabátokat, hogy abból barkácsolhassanak a kórházakban védőfelszerelést… És persze orvos- és nővérhiány is van, különös tekintettel, hogy a rossz felszereltség miatt sokan megfertőződtek.
A tesztelés sem működik, először azt magyarázták hogy erre nincs is szükség, aztán kiderült hogy lenne, de nincs elég teszt, és ezt azóta sem tudták megoldani. Az már csak hab a tortán, hogy szabályok szerint a teszthez kórházba kell feküdni, ez meg ugye most elég macerás. De hát Japánban a szabály az szabály, az eredmény az hogy Japánban ezidáig mintegy 110.000 tesztet csináltak, kevesebbet mint pl. Hong Kongban vagy Csehországban. Az egy főre eső adatok még sokkolóbbak: Japán a 880 teszt / 1 millió fő arányával olyan országok mögött kullog, mint az orvosi ellátásáról nem kifejezetten nevezetes Nepál, Ukrajna vagy Irak. Mindezalatt a szomszédos Koreában feleannyi lakoson ötször annyi tesztet végezetek el, itt ezen a héten az új fertőzöttek száma egy számjegyűre esett vissza! Németországban pedig hússzor akkora a tesztsűrűség.
De miért nem cselekedett hamarabb a japán kormányzat?
Sokan úgy vélik, hogy az Abe-kormány az olimpia megtartásának reményében szándékosan titkolta el az adatokat és késleltette az intézkedéseket. Én egyfelől nem nagyon hiszek az összeesküvés-elméletekben, másfelől egy ilyen ravasz miniszterelnök titokban összeesküdhetett volna a maszk- és lélegeztetőgép-gyártókkal és a gyógyszergyárakkal is, és amikor az olimpia megtartása elérhetetlenné vált, elővarázsolhatott volna a kalapjából mondjuk 500.000 koronavírus tesztkitet. Nem, szerintem a helyzet rosszabb: a kormány újra csak a japán másság délibábjának fogságába esett: a Világ az egy távoli bolygó, ott valóban sok rossz dolog történik, de ez a mi gyönyörű kis szigetünket nem érheti el, itt ilyesmi nem történhet meg, mert mi olyan különlegesek, jelenlegi olvasatban: tisztábbak, távolságtartóak, fegyelmezettek, vagyunk, ergó, nincs itt semmi baj, nem kell idegeskedni, elég japánnak lenni.
A helyzet mindezek ellenére MÉG mindig nem nagyon rossz, (200+ halott, 10.000+ fertőzött) de megjósolhatóan hamarosan meredeken emelkedni fognak ezek a számok… Ráadásul hamarosan jön a Golden Week, vagyis egy hét vakáció, és ha jó az idő nehéz lesz visszafogni az embereket, hogy utazgassanak egy kicsit, egy nemrégi felmérés szerint az emberek mintegy 20%-a forgat a fejében ilyen terveket! Egyelőre még kérdéses, hogy a rosszabbodó helyzet hatására hajlandók-e az emberek és főleg a cégek! változtatni a viselkedésükön, vagy pedig bátran belegaloppozunk a katasztrófába…?
Bizonyos mértékig minden ország, minden kormányzat szemére vethető, és ezt buzgón meg is tesszük, hogy tesze-toszáskodott, nem használta ki eléggé a járványra való felkészülésre rendelkezésre álló időt. Utólag könnyű okosnak lenni, az adott helyzetben, amíg volt reális esély rá, hogy nem alakul ki világjárvány, érthető volt, hogy nehezen hoztak meg olyan gazdaság-gyilkos intézkedéseket, mint az utazási korlátozások vagy a kijárási tilalom. Hetek, néha egy egész hónap telt el, míg “leesett a tantusz” és megkezdődött a komoly intézkedések és az intenzív felkészülés. Japán különlegesen hosszú kegyelmi időszakot kapott, lassan már három hónapja, hogy az első megbetegedést kimutatták az országban! és annyi ma már biztosra mondható, hogy ez az esély sajnos kihasználatlan maradt.
Az adatokat innen szereztem:
https://www.worldometers.info/coronavirus/
https://stopcovid19.metro.tokyo.lg.jp/en
----------------------------------------
https://www.worldometers.info/coronavirus/
https://stopcovid19.metro.tokyo.lg.jp/en