Nem, nem szűnt meg a blog, mi is életben vagyunk, csak éppen kicsit hosszúra nyúlt az év végi utazgatás, nem csupa vígasság volt, dolgoztam is! lényeg, hogy most már újra Tokyóban vagyunk és próbálunk úgy csinálni, mintha még január eleje volna és időben lennénk a hagyományos év elejei fotósposztra.
Az idei felhozatalban tovább gyengült a főváros, tulajdonképp csak két igazi tokyói kép van, a Top 100-ban azért már nem ilyen rossz a helyzet, itt a képek 1/3-a tokyói illetőségű. Az év második fele határozottan erősebb volt, ez a Top 100-ra is igaz, valamiért az elején nem jöttek a jó képek, igaz, ekkor kevesebbet utaztunk. Judit 4-et húzott be a 10-ből, ez tiszteletre méltó, ha így megy tovább, igyekeznem kell...
Hardverileg elsöprő Nikon D-90-es fölény van (7), szegény öreg Lumixomnak már csak egy kép jutott, de van egy új versenyző is, egy Olympus TG-2-es aminek nagy jövőt jósolok, mivel gyakorlatilag bármit kibír, 2 méterről keményre esés, 20 m víz alatt stb., így sízni legközelebb már ő jön. Szintén ez a gép a felelős a Top 100-ban található jónéhány túlszaturált képért, ez az un. "Dramatic" filter, Judit szerint túl sokat használom, amiben valószínűleg igaza van, de nehéz lejönni róla, mert nagyon vidám.
Megfagyott hullámok
Egy fantasztikusan tiszta és csikorgóan hideg napon, Kirigaminén fényképeztem egy sítúrán. Van egy párja is, a legjobb 100-ban, nehéz volt választani.
A gyilkolás pillanata
Sankei-enben jártunk februárban, a kócsagok, gémek? darvak? egykedvűen ácsorogtak a tóban, egyszer csak az egyik meglódult, szerencsére be volt kapcsolva a gépen a sorozatvető mód, és gyilkolt egyet.
Narabi-jizók
Júliusban az unokahúgommal Nikkóban jártunk és meglátogattuk a kedvenc helyünket, ahol Daiyagawa folyó zuhogója mellett 100 jizószobor emlékezteti a látogatókat a meg nem született gyermekek szenvedéseire. Poszt is lett belőle.
Rainbow Bridge, alkonyat
Átmentünk gyalog a Szivárvány Hídon Odaibára, érdemes volt, szép látvány fogadott, utána pedig mécsesekből raktak olimpiai ötkarikát, abból is lett egy Top 100-as kép.
Egy kis XIX-ik század
Augusztusban Hokkaidón jártunk, főképp túráztunk, de ellátogatottunk a "Historic Village of Hokkaidó"-ba is, ahol ránk nevetett ez az őr bácsi.
Shimabara kastély
Judit Nagaszakiban járt egy barátnőjével, akkor lőtte ezt a vihar előtt képet a Shimabara kastélyról, ez tényleg ilyen volt, nem Dramatic mode!
Szamuráj házak
Szintén Shimabara, szintén Judit, ügyesen észrevette!
A mikoshi-csata
Ahogy ezt az idevágó posztban megírtam, díszes szekrényekben lakozó Istenek csatáztak Kataséban párszáz talajrészeg helyi erő közreműködésével. A legjobb az, hogy ezt a képet akkor nem tartottam érdemesnek a közzétételre, helyette egy hasonlót tettem be, hja kérem, változik az ember ízlése!
Kőkert, Ezüst Pavilon
Kyótoban nem kunszt jó képeket csinálni, gondolhatja az ember, de ez korántsincs így, különösen, ha nem akar valaki beszorulni a Kinkakuji-cseresznyevirág-őszifalevél háromszögbe, Juditnak azért szerintem sikerült, én meg csendben irígykedek.
Sumó
Szintén Judit, aki nem volt rest egy hajnalban nekivégni a városnak, hogy a barátnőivel némi izmozás után bejusson egy sumóedzésre, ahonnan sok kéz-, láb- és fenékképpel jött vissza, ez lett a legjobb.
Aki szeretné tudni, hogy mi az ami kimaradt a Top 10-ből, itt böngészhet a Top 100 között. Idén a szokásosnál is nehezebb volt a döntés, kis híján Top 12 lett belőle, de aztán megkeményítettük szivünket és kidobtuk a férgesét.
