Akemashite omedeto gozaimasu....

...kotoshi mo yoroshiku onegaiitashimasu. Vagyis "kihajnalodott, sok boldogságot kívánok, kérlek emlékezz rám az idén is!"; ezt mondogatják a japánok ilyentájt egymásnak, amikor először találkoznak össze az új év beköszöntése óta - még akkor is, ha már elmúlt a hajnal néhány órával vagy nappal - és közben könnyedén meghajolnak. A meghajlás most ugyan elmarad, de a BUÉK azért nem, üdvözlök mindenkit, aki eddig, ezen is túl vagy ezek után olvassa a Tokyo Reloaded-et, amely ezzel lép második évadába.

Indításnak néhány újévi dekoráció, tele mindenféle mélyértelmű shintó szimbolikával, a fenyő például a hosszú életet jelképezi, a bambusz a prosperitást, a szilvavirág pedig az állhatatosságot, igaz, ez utóbbi mostanság ritkábban használatos, talán ugyan kiveszőben az állhatatosság? az egész pedig át van kötözve friss rizsszalmával, a jó termés reményében, ebből is látszik, hogy ez afféle termékenységszimbólum, a régi paraszti világból megörökölve. Rendes házak és cégek csináltatnak vagy vesznek egy (pontosabban egy pár) ilyen kadomatsu-t és kinnhagyják egészen január hetedikéig, amikor is elégetik, szóval ebből is látszik, hogy még pont időben érkeztünk haza.

Újra indul a Tokyo Reloaded, kotoshi mo yoroshiku onegaishimasu!