Az évek során az angol mellett még jónéhány európai szó beszivárgott a japán nyelvbe. A portugál hatás nemrég már szóba került, a piskóta ürügyén. A soron következő nép a holland volt, akik két évszázados kereskedelmi monopólium során olyan szavakat hagytak hátra, mint a コーヒー (kōhī) / koffie / kávé. A németek elsősorban az orvostudomány és a sport terén jeleskedtek:
アレルギー (arerugī) / Allergie / allergia, リュックサック (ryukkusakku) / Rucksack / hátizsák, ゲレンデ (gerende) / Gelände / terep, sípálya
A franciák pedig a konyhaművészethez, lakáskultúrához és a helyes viselkedéshez járultak hozzá:
グルメ (gurume) / gourmet / ínyenc, アラカルト (arakarto) / a la carte, カフェオレ (kaféore) / café au lait / tejeskávé, オードブル (oudoburu) / hors-d'oeuvre / előétel, エチケット (echiketto) / étiquette / etikett, プチ (puchi) / petit / kicsi
Az anyanyelv persze nem mindig ismerné fel az eredeti jövevényszavak japán verzióját. A német Arbeit (munka) szó arubaito formájában részmunkaidőt jelent, a francia avec (-val, -vel) pedig abekku változatában (szerelmes) párt.
A katakana átírás a kiejtést követi, így az eredeti helyesírás gyakran feledésbe merül. Jó példa erre a fenti tábla, amit ma délelőtt találtam. A felirat első sorában fonetikusan ugyan helyesen írták le a francia maison (ház) szót, katakana írásjelekkel メゾン, alatta azonban már eredetétől megfosztva, a japán kiejtés szerint írták vissza “külföldi nyelvre” és így lett belőle “mezon”. A francia akadémikusok bizonyára hajukat tépnék...
kuriszumaszu
VálaszTörléskuritoriszu
Az orvosi szlengben is sok a német szó, pl sterben (シュテルベン), wasser (ワッサー), kranke (クランケ), essen (エッセン) stb.
VálaszTörlésÚgy tudom, az orvosok Japánban az egyetemen még mindig németül tanulnak (és valószinüleg meglepetten tapasztalják, hogy a konferenciákon ma már mindenki angolul beszél), igy érthető a sok német katakana. Az orvosi nyelv másik fele meg totál kanji: úgy hallottam a 19. sz. második felében szakmányba gyártották az új kanjis kifejezéseket az orvosok. Szóval nincs könnyű dolga a külföldinek itt sem...
VálaszTörlésA feleségem 看護師 , így tőle tudom, hogy még ő is németül tanult, de ma már inkább az angol került előtérbe.
VálaszTörlés"úgy hallottam a 19. sz. második felében szakmányba gyártották az új kanjis kifejezéseket az orvosok."
Igen, ez is egy érdekes téma.
A 腺 kokudzsi is így született, amit aztán a koreaiak és a kínaiak is átvettek (샘 sem, xian). Kezdetben a holland klier szót írták át, de az mégiscsak hosszú> 吉力兒、泌胞 stb, az olvasata キリール.
A kollégám lánya most kezdte az orvosit Tsukubában, azt monja, tolja a németet rendesen. Persze lehet, hogy az angol mellett.
VálaszTörlésAkkor lehet, hogy csak a 看護師k nem tanulnak már németül :)
VálaszTörlésAz általános (állami) egyetemek többségén az angol az alap, ehhez jön a választható nyelv (pl. a német). Ezeken az egyetemeken az orvosok is angolul tanulnak (mint idegennyelv), és japánul (mint tantárgyak).
VálaszTörlésA wasser az bizony már mizu, vagy DW.
Az esszen az pl. nem orvosi szó, hanem hokudaiben - tipikusan a hokkaidói egyetemen, ott is a Keiteki kollégiumban és a sportklubbokban használt szó - csoportos, közös vacsorát jelent, amit minden alkalommal a csoport más-más tagja készít. (És még sok ilyen német eredetű hokudaiben van.)
Update: itt egy remek blogbejegyzés arról, hogy az egyes országok mivel járultak hozzá a japán szókincshez: http://www.tofugu.com/2013/07/25/borrowing-part-1-the-languages-of-japan/
VálaszTörlés