Chankónabe

A chankónabe a japánok válasza a gulyáslevesre, csak a húslevest be kell helyettesíteni dashival* a krumplit daikonnal** a gulyást pedig egy sumó-birkózóval. Mert chankónabét csak olyan helyen szabad enni, ahol a sumósok is eszik vagy még inkább: ahol ők főzik. Ez az olyan hely általában Ryógoku környékén található, mert it van a sumó-stadion és általában; itt minden sumó: kis szobrocskák az utcán, sumó-szuvenírüzletek és legfőképpen maguk a sumósok, akiket gyakran lehet látni erre kószálni kimonóban-fapapucsban (illetve időnként szemüvegben és gézmaszkban). Ahogy minden rendes tokyói környéken, úgy itt is van időnként fesztivál és mi véletlenül pont ott voltunk és persze ettünk chankónabét (többfélét is) és finomnak találtuk. Yappari, az volt a legjobb, amit a sumósok főztek (persze lehet, hogy csak úgy csináltak), erről jut eszembe; lassan el kellene mennem egyszer megint egy rendes egy sumó-meccsre és tudósítani...

* a japán konyha alapleve; alapértelmezésben kombu, katsuóbushi, mirin és shóyu alkotórészekből áll (na ezeket viszont már nem csillagozom be, tessék rákeresni, ha valakit érdekel!)

** japán jégretek