Valahol azt olvastam: ha egy európai és egy keleti embert beviszünk egy szobába, ahol egy akváriumban van egy piros hal és megkérdezzük mit lát, az európai azt mondja egy piros halat, míg a keleti leírja a szobát, az akváriumot, a vizet, végül a halat. Igaz ez? Mert ez nekem nagyon tetszik. Talán ezért is nagyszerű a tolmács történet, meg a sokféle "te" megszólítás. Talán a gondolkodás és a beszéd bonyolultsága hat vissza a gondolkodás gazdagságára. Így van ez?
Ezt a halas példát nem ismerem, de hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönhatásban van, az tagadhatatlan. A japán nyelv körülíró, a hierarchikus viszonyokat árnyaltan visszadni képes jellege kiválóan alkalmas a bonyolult társadalmi viszonyok közötti navigálásban. Racionális, logikus, "kemény" szövegeket (pl. egy tézis) viszont elég nehézkes vele írni (ezt a professzorom mondta az egyetemen, aki szivesebben írt angolul mint japánul mert - erre a célra - szerinte az sokkal könnyebb. Pedig nem is beszélt túl jól.)
Valahol azt olvastam: ha egy európai és egy keleti embert beviszünk egy szobába, ahol egy akváriumban van egy piros hal és megkérdezzük mit lát, az európai azt mondja egy piros halat, míg a keleti leírja a szobát, az akváriumot, a vizet, végül a halat. Igaz ez? Mert ez nekem nagyon tetszik.
VálaszTörlésTalán ezért is nagyszerű a tolmács történet, meg a sokféle "te" megszólítás. Talán a gondolkodás és a beszéd bonyolultsága hat vissza a gondolkodás gazdagságára. Így van ez?
Ezt a halas példát nem ismerem, de hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönhatásban van, az tagadhatatlan. A japán nyelv körülíró, a hierarchikus viszonyokat árnyaltan visszadni képes jellege kiválóan alkalmas a bonyolult társadalmi viszonyok közötti navigálásban. Racionális, logikus, "kemény" szövegeket (pl. egy tézis) viszont elég nehézkes vele írni (ezt a professzorom mondta az egyetemen, aki szivesebben írt angolul mint japánul mert - erre a célra - szerinte az sokkal könnyebb. Pedig nem is beszélt túl jól.)
VálaszTörlés