Még jó, hogy a csomagolásra hiraganával írták ki a sütemény nevét, mert ha meglátom a yokan kanjit*, biztosan egyből visszateszem a polcra! Az első szótag ugyanis a bárány, a második pedig a leves. Szerencsére valójában egyikről sincs szó. A név eredete kínai és ott állítólag főtt birkából nyert zselatint ízesítettek babbal, ami nem igazán étvágygerjesztő gondolat.
De a japán papok, akik a receptet annak idején magukkal hozták, buddhisták voltak és inkább a növényi megoldásokat kedvelték. A birkazselatin helyett így a tengeri algából nyert agart használtak, ami cukorral és babpasztával összefőzve, majd zöldteával, gesztenye- vagy édesburgonyadarabokkal ízesítve, tipikus nyári édesség lett.
Hogy miért nyári? Praktikus okokból, mert a melegben sem romlik meg és persze az érzés miatt is, mert olyan fénylő, síkos, hűvös. Jelen mintadarab macha ízesítésű volt, vagyis egyszerre édes és keserű. Felszeletelve, tea mellé kínáljuk. Itadakimasu!
-----------------------------------------
*羊羹
Hű, ez finom lehet.
VálaszTörlés