A kiállítás jó volt, de most inkább a kertől beszélnék:
Tavaszias volt az idő, csupa vibrálás meg zsezsegés,
nyújtózkodtak a levelek,
a sárkány már ugrásra kész,
de azért a kamélia is virágzott még.
Ám a kacsák ma nem voltak otthon,
a teaházak zárva,
és a komoly-arcú Buddha-szobor óva intett minket a szertelenségtől.
Végezetül egy idevágó haiku (ismeretlen szerző műve, Kovács Zoltán forditásában):
a kövér ponty Nezubannem is tudja, jön a tavasz, ámaz íriszek már sejtik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése