Tokyo escapades

Tokyóban többek között azért jó lakni, mert időnként el is lehet onnan menni. És ha az ember elmegy, nagy valószinűséggel - különösen, ha a tágabb értelemben vett környéken marad - olyan helyre kerül, ami jelentősen olcsóbb, mint Japán, ami, valljuk be! megkönnyiti az utazás élvezetét. Másik előnye az a profán fizikai tény, hogy ami otthonról messze van, az innen közel, így Tokyó remek ugródeszka Ázsia keleti-délkeleti részéhez, ami varázslatos világ, de otthonról - időben, pénzben - elég nehezen megközelíthető.

Ennek szellemében már korábbi japán penzumunk alatt is sokat utazgattzunk DK-Ázsiában, és az ünnepek alatt ezt a szokásunkat felújítva, Vietnámba mentünk, mivel ez még eddig hiányzott a listáról. Jól megmerítkeztünk a szinekben, szagokban, izekben és zajokban (utóbbiból különösen nem volt hiány...), vagyis a Nagy Ázsiai Dzsuvában, ennek minden jó és rossz konnotációját beleértve. Most egy darabig megint a hézagmentesen lerakott járdaburkolatok, a működő vécék, az állandó dudaszó nélküli közlekedés némileg steril, de mindazonáltal kényelmes világában fogok élni, hogy azután majd újra el lehessen menni...

Lesznek majd fotók is a Picasán, amint sikerül 100-at kiválogani a 2541 darab digitális fotóm közül. Néha visszasírom a kémiai korszakot...